Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Logo
Nincs bejelentkezve Belépés a B szintre
Legutóbbi módosítások Linkek
Partnerek

A világ hírei 2020 január

Hazai hírek

 

Az előzetes adatok alapján 2019-ben a bruttó villamosenergia igény hazánkban 45,7 TWh volt, ami 0,53%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az import hányad a 2018. évi 31,6%-ról 27,6 %-ra csökkent. A hazai erőműi termelés 49.7%-át a Paksi Atomerőmű, 9,4%-át a megújulós termelés adta.

A kormány honlapján közzétette az általa elfogadott energiastratégiai dokumentumokat, a Nemzeti Energia Stratégiát és a Nemzeti Energia és Klíma Tervet.

2020. január 1-étől Mártha Imre volt MVM vezérigazgató lett a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója.

 

Nemzetközi hírek

 

Az Európai Bizottság január 14-én ismertette az Igazságos Átállási Alapra (Just Transition Fund) vonatkozó szabályokat, amely pénzügyi alap a karbon mentességre való átállásra, elsősorban a szénerőművek és a szénbányászat leállításának támogatására szolgál az ezeknek leginkább kitett régiók számára. Az Alap rendelkezésére a 2021-2017 költségvetési időszakban 7,5 Mrd € áll. Sajtóhírek szerint a legtöbb forrást (2 Mrd €) Lengyelország és (1 Mrd €) Németország számára biztosítják, hazánk csak 81,2 millió €-ban részesül.

Putyin és Erdogan államfők jelenlétében ünnepélyesen felavatták a Török Áramlat gázvezetéket. A 950 km-es hosszon a Fekete tenger alatt vezetett vezeték összesen évi 31,5 Mrd köbméter gáz szállítására alkalmas, amelyből fele-fele arányban osztozhat Törökország, illetve Bulgária, Szerbia és Magyarország. A Gazprom tájékoztatása értelmében január végéig már 1 milliárd köbmétert szállítottak a vezetéken.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által közzétett adatok értelmében 2019 végén a világban 450 atomerőműi blokk üzemelt 399 GW összes teljesítőképességgel, a beépített teljesítmény 2019-ben 2500 MW-tal növekedett, 5 reaktorblokkot állítottak le és szintén ötöt helyeztek üzembe, három új reaktorblokk építését kezdték meg.

Az európai villamos energia ipar központi szervezete az EURELECTRIC nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a BREXIT-et követően az EU és Nagy-Britannia közötti egyezmény tárgyalásai során prioritásként kezeljék az energia- és klíma ügyeket, amely kérdések az eddigi megállapodásban nem szerepeltek.

Az USA Energia Ügynöksége által publikált tanulmány szerint az Egyesült Államok 2050-ig nettó energiaexportőr marad, egyrészt az energiahatékonyság javulása, másrészt a kőolaj és földgáz kitermelésének növekedése miatt, a villamos energiatermelésben a 2019-es 19%-os megújulós hányad 2050-re 38%-osra nő, elsősorban a kiöregedő szén-és atomerőművek leállítása következtében.

Az amerikai szankciókat követően az Északi-Áramlat-2 földgázvezeték kivitelezését végző svájci, finn, dán és svéd vállalatok levonulnak az építkezésről. A GAZPROM bejelentette, hogy egyedül fogja befejezni a jelenleg 94%-os készültségű vezetékrendszer építését, azonban annak átadása így 2021 elejére húzódik.

A német kormány jóváhagyta és a Bundestag elé terjeszti a német szénerőművek bezárásának ütemtervét. Ennek értelmében 2022-ben összesen 9000 MW kőszén- és lignit erőművet állítanak le és 2030-ig további 7000 MW-ot. 2029 döntenek a maradék 17.000 MW bezárásának üteméről és arról, hogy a jelenleg 2038-ra tervezett teljes leállítás előre hozható-e 2035-re. A német szövetségi kormány megállapodást kötött a tartományokkal a 40 milliárd € támogatási alap szétosztásáról is.

A lengyel kormány az év közepéig a Szejm elé terjeszti a szárazföldi szélerőmű építések engedélyezésének szigorításával kapcsolatban 2016-ben hozott “10-H” koncepciójú törvény enyhítését. A törvény ugyanis szinte leállította a szélerőmű építéseket Lengyelországban, hiszen hatályba lépése óta mindössze 83 MW új szélerőmű épült. Az összes szárazföldi szélerőmű kapacitás Lengyelországban jelenleg 5807 MW.