Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Logo
Nincs bejelentkezve Belépés a B szintre
Legutóbbi módosítások Linkek
Partnerek

A világ hírei 2020 július

Hazai hírek

 

A MEKH meghirdette a második METÁR tendert. Az eljárás keretében évi összesen 800 millió Ft támogatásra lehet pályázni új, vagy felújított/rekonstruált megújulós áramtermelő projektekkel, utóbbi esetben azzal a feltétellel, hogy a felújítás költsége legalább 50%-kal meghaladja az eredeti beruházás értékét. Az előző METÁR tender eredményei alapján az új pályázaton évi kb. 390 GWh megújuló áramtermelésre lehet prémium támogatást nyerni. A tendert két kategóriában hirdették meg: az 1 MW-nál kisebb és az 1 és 50 MW közötti létesítményekre. A pályázatokat október 15-ig kell benyújtani és a létesítményeket 3 éven belül kell üzembe helyezni. Egy tulajdonosi körbe tartozó pályázók a kisebb kategóriában max. 15 GWh/év, a nagyobb kategóriában max. 175 GWh/év termeléssel pályázhatnak, A támogatás időtartama egységesen 15 év, a legnagyobb pályázható ár 26,70 Ft/kWh.

 

Az Európai Bizottságnak a “rezsicsökkentéssel” kapcsolatban Magyarország ellen kezdeményezett kötelezettségszegési eljárása ügyében hirdetett ítéletet az Európai Bíróság. A döntés értelmében nem sérti az európai jogot egyes költségtételek figyelmen kívül hagyása a hálózati hozzáférési tarifák meghatározásakor, ugyanakkor nem felel meg az EU jogszabályoknak az, hogy a MEKH által megállapított tarifák esetében nincs mód jogorvoslatra.

Dorkota Lajos elnök mandátumának lejártával a miniszterelnök Horváth Péter Jánost nevezte ki a MEKH elnökének, aki 2010 után már volt az (akkor még MEH-nek nevezett) Energiahivatal elnöke, később az MVM-nél töltött be vezető pozíciót, majd az ENKSZ, később a Mátrai Erőmű vezérigazgatója volt. Kinevezése 7 évre szól. Távozott a MEKH-től Dr. Grábner Péter energetikáért felelős elnökhelyettes, utódját még nem nevezték ki.

A 2018 évi EON-RWE megállapodás brüsszeli jóváhagyási feltételeinek megfelelő értékesítési eljárásban az EON az MVM-nek adta el az Innogy Ceska Republika céget. A vállalat Csehország legnagyobb gázszolgáltatója (1,2 millió fogyasztó), amely 400 ezer áramfogyasztót is ellát. Ez az MVM eddigi legjelentősebb külföldi akvizíciója. A vételárat nem hozták nyilvánosságra. Az ügylet zárására az európai bizottsági jóváhagyást követően várhatóan az év végén kerülhet sor.

 

Nemzetközi hírek

 

Az Európai Bizottság a hónap elején közzétett egy “Hidrogén stratégia egy klíma semleges Európáért” c. dokumentumot. A hidrogén stratégiát a Bizottság az európai gazdaság dekarbonizációjának egyik alapvető eszközének tekinti. A Bizottság a “tiszta” azaz megújulós árammal elektrolízis útján előállított hidrogén vegyipari, acélipari és közlekedési célú felhasználását irányozza elő. A dokumentum szerint a hidrogén jelenlegi 2%-os arányát az európai energia mixben 2050-re 13-14%-ra kell emelni. A stratégia elismeri, hogy a jelenlegi fosszilis (földgáz vagy szénalapú) hidrogén előállítás 1,5 €/kg költségével szemben a mai árakon a tiszta áramalapú elektrolízis során 3-5 €/kg költséggel lehet hidrogént előállítani, de bíznak abban, hogy az idővel versenyképessé válik. A stratégia nem ismeri el tiszta hidrogénnek a nukleáris energiával termelt hidrogént, amit már több tagország, így hazánk is kifogásolt. A stratégia értelmében 2020-24 között 6 GW, 2025-30 között 40 GW teljesítménnyel kell Európában elektrolizálókat építeni. A 2030-ig a program, 24-42 Mrd € beruházással valósítható meg. A stratégia értelmében 2050-ben a megújulós áramtermelés egynegyedét fogják elektrolízisre használni.

A CEZ és a cseh kormány szerződést kötött a Dukovány Atomerőmű területén egy új 1200 MW-os reaktorblokk építéséről. A szerződés értelmében a kormány a 6 Mrd € nagyságú beruházáshoz kamatmentes hitelt nyújt a CEZ-nek, majd egy meghatározott tarifával megvásárolja a reaktorblokkban termelt áramot. A CEZ a blokk megvalósítására tendert ír ki és 2024-ben köti meg az EPC szerződést A kivitelezést 2029-ben kezdhetik meg és 2036-ra tervezik az üzembe helyezést. Az ügyletet az Európai Bizottságnak nyújtják be jóváhagyás végett.

Az Európai Bizottság felmérése alapján a tagországok döntő többsége lemaradásban van a 2020-as energiahatékonysági célok elérése terén. Belgium, Ausztria és Görögország teljesített eddig a legjobban. 2005-18 között Észtország, Ciprus, Lettország és Lengyelország kivételével az EU tagállamokban csökkent a primer energia felhasználás.

Lengyelország egy második LNG terminál építését tervezi Gdansk térségében. Az évi 4,5 Mrd köbméter visszagázosító létesítmény úszó kivitelű lenne és 2026-27 körüli üzembe helyezésre számítanak. Lengyelország első, eredetileg évi 5 Mrd köbméter kapacitású LNG állomását Swinoujscieben jelenleg bővítik 8,3 Mrd köbméter/év nagyságúra.

A lengyel kormány jelentős tengeri (off-shore) szélenergia fejlesztésekkel számol a Balti tengeren. 2030-ig 3800 MW, 2040-ig 10.000 MW és 2050-ig 28.000 MW kapacitás létesítését tervezik.

Az Európai Bizottság a “Zöld Megállapodás” végrehajtása érdekében tervezett több fontos jogszabály ügyében nyilvános konzultációkat kezdeményezett. Ezek közé tartoznak a tengeri szélerőmű parkokkal, a metán stratégiával, az energiaadóval és az EU határára vonatkozó karbon “kiigazítással” (értsd. vámmal) kapcsolatos tervezett szabályozás kérdései.

Az EDF is 15 más vállalat javaslatot tett az észak-nyugat angliai Moorside telephelyen egy komplex “Tiszta Energia Központ (hub)” létesítésére. A telephelyen 2 db 1600 MW-os EPR reaktorblokk, kisebb és moduláris atomerőműi egységek, megújulós áramtermelők, energiatároló és elektrolízis állomás létesülne.  Megvalósulása esetén az épülő Hinkley Point C blokkok, az előzetes engedélykérelem stádiumában lévő Sizewell C után ez lenne az EDF harmadik angliai EPR atomerőműve. (A telephelyen eredetileg a Toshiba-Westinghouse és az ENGIE tervezett 3 db AP-1000 típusú reaktorblokkot, de az előbbi cég korábbi csődeljárása miatt visszaléptek a projekttől.)

A német kormány megállapodást kötött a szénerőműveket üzemeltető villamos társaságokkal a szénerőművek 2033-ig történő bezárásával összefüggő 40 milliárd € nagyságú kompenzációról. A 35 évnél fiatalabb szénerőművek bezárásáért cserébe az erőművek életkorától függő és évről évre csökkenő bonusz jár a villamos társaságoknak.

A franciaországi Cadarache nukleáris kutatóintézet területén megkezdődött az ITER kísérleti fúziós reaktor összeszerelése. Az 5 évig tartó szerelést követően kezdődhet meg a forró plazma termelése és a Tokamak típusú berendezésben az áram termelése. Az 500 MW-os létesítmény a fúziós áramtermelés életképességét hivatott bizonyítani, a plazma előállításához szükségesnél 10-szer több energiatermelésre lesz képes. A 20 milliárd € beruházással magvalósuló projektben 35 ország – köztük hazánk – vesz részt.