Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Logo
Nincs bejelentkezve Belépés a B szintre
Legutóbbi módosítások Linkek
Partnerek

A világ hírei 2020 szeptember

Hazai hírek

Az MVM Csoporthoz tartozó Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) 6 éves szerződést kötött a Shell céggel évi 250 millió köbméter LNG szállítására, 2021-től kezdődően. Az MFGK korábban évi 1 milliárd köbméter visszagázosítási kapacitást kötött le az épülő Krk szigeti LNG terminálon.

Szeptember közepén a hazai földgáztárolók telítettsége 96%-ot ért el, ami 6,2 Mrd köbméter földgáz. Ez hasonló időpontban a tavalyi rekordmennyiségnél is magasabb.

Sajtóhírek szerint a francia VEOLIA cég megvásárolta a cseh EPH cégtől a Budapesti Erőmű Zrt-t. A Veolia Magyarország Zrt jelenleg hazánkban 7 erőművet működtet 430 MW teljesítménnyel (köztük az Ajkai, Pécsi, Debreceni és Nyíregyházi erőműveket) és 13 településen 47.000 fogyasztó hőellátását biztosítja. (A francia cég ugyanakkor megvásárolta az EPH-tól a prágai távhőszolgáltató vállalatot is.) A vételárat nem hozták nyilvánosságra, az ügylet zárására a hatósági jóváhagyásokat követően kerülhet sor.

 

Nemzetközi hírek

A lengyel kormány megegyezett a bányászati szakszervezetekkel a szénbányák bezárási programjáról. Ennek keretében 2021-től kezdődően fokozatosan zárják be a bányákat, az utolsó kettőt 2049-ben, a bányászoknak kellő szociális kompenzáció biztosítása mellett.

A Nemzetközi Energia Ügynökség tanulmányt tett közzé a széndioxid leválasztás, tárolás és hasznosítás (CCUS) helyzetéről, amiben áttekinti a fejlesztések jelenlegi helyzetét. Az IEA álláspontja szerint a széndioxid leválasztás elengedhetetlen eleme a karbonsemlegesség elérésének, mind technológiákhoz kötötten, mind a levegőből való leválasztással és sürgeti az országokat e fejlesztések finanszírozására.

Az Európai Bizottság lehetővé tette a tagországoknak, hogy a kőolaj-finomításnál, a hidrogén és polietilén termelésnél a széndioxid kvótaár emelése miatt megnövekedő villamos energia árakat államilag kompenzálják. A Bizottság célja a termelés EU-n kívüli kitelepítésének és ezzel összefüggésben a karbon kibocsátás “exportjának” (ún. karbonszivárgás) megelőzése.

További politikai viták veszélyeztetik az Északi Áramlat 2 gázvezeték befejezését. Az USA adminisztráció további vétókkal fenyegetőzik, s a Navalnij ügy miatt már a német politikai szereplők is megosztottak a kérdésben.

A holland kormány nyilvános konzultációt kezdeményezett új atomerőmű építésének kérdésében, egyrészt a lakosság véleményének megismerése, másrészt annak felderítése végett, hogy az üzleti körök milyen feltételekkel fektetnének be egy ilyen projektbe. A konzultáció hátterében egy, a kormány részére készített tanulmány szolgál, miszerint a karbonsemlegesség érdekében az atomenergia reális opció a szél- és napenergia mellett, ráadásul az összes költség figyelembe vételével versenyképes azokkal. Hollandiában egy atomerőmű működik, az 1973-ban üzembe helyezett 485 MW-os Borssele.

Az osztrák ÖMV a Verbund nemzeti villamos társaság részére értékesítette a Gas Connect Austria (osztrák földgáz szállító és rendszerirányító) cég többségi, 51%-os tulajdonrészét. Az ÖMV a 49%-os tulajdoni részt még 2016-ban adta el pénzügyi befektetőknek.

A kínai kormányzat által a párizsi klímaegyezménynek megfelelően elkészített nemzeti alkalmazkodási terv szerint 2030-ig fognak növekedni Kína széndioxid kibocsátásai, majd 2060-ra érik el a karbonsemlegességet.

Az Európai Bizottság értékelte a tagországok által benyújtott Nemzeti Klíma-és Energia Terveket (NEKT). A tervekből az derült ki, hogy a jelenleg hatályos 2030-as 40%-os ÜHG kibocsátás csökkentés enyhén túlteljesíthető lesz, ugyanígy a 32%-os megújulás arány. Lemaradás várható ugyanakkor az energiahatékonysági és primer energiafelhasználási célkitűzések elérése terén. A Bizottság előterjesztette jogalkotási javaslatát az 2030-as ÜHG célok 55-%-os mértékűre emelésére. Több közép- és kelet európai ország vezetője irreálisnak nevezte a cél ilyen emelését, ill. felhívták a figyelmet arra, hogy ez hátrányosan érintheti az új tagországokat. A hónap elején az Európai Parlament ENVI (környezetvédelmi) Bizottsága 60%-os célt szavazott meg.

Romániában a Transgaz földgázszállító vállalat megkezdte a fekete tengeri MIDIA gázmezőhöz vezető 126 km-es tengeralatti gázvezeték lefektetését. A MIDIA gázmező nyugati pénzügyi befektetők tulajdonában lévő, 10 milliárd köbméteres gázkészlettel rendelkezik. Az ennél nagyobb, az ÖMV tulajdonában lévő NEPTUN gázmező termelésbe vételére még nem született befektetői döntés.

A francia kormány a 100 milliárd €-s gazdaságélénkítő csomag keretei között 2030-ig 7,2 milliárd €-val támogatja a hidrogén termelését és felhasználását abból a célból, hogy Franciaország a következő évtized végére a világ vezető hidrogén termelője legyen. A program keretei között 1-1 milliárd € összeggel támogatnák 6500 MW elektrolizáló építését, illetve hidrogén hajtású közúti nehézgépjárművek fejlesztését.

A koronavírus járvány második hulláma, illetve a líbiai olajmezők újbóli termelésbe vétele miatt szeptemberben csökkentek az olajárak. A hónap végén a Brent jegyzése 42 USD/bbl körül alakult.

Az Európai Bíróság elutasította Ausztria keresetét, amelyet az Európai Bizottság Hinkley Point C Atomerőmű létesítésnek feltételeit engedélyező határozata ellen nyújtottak be. Emlékezetes, hogy hasonló eljárást indított Ausztria a Paks II Atomerőmű ügyében is.