A világ hírei 2020 december

Hazai hírek

2021. január 1-től új egységes márkaelnevezéseket vezet be az MVM Csoport. A cégcsoport központja az MVM Zrt. ettől kezdve MVM Energia Zrt-re változik. Eltűnik a Nemzeti Közművek (NKM) márkanév is: az NKM Zrt. elnevezése ezentúl MVM Services Zrt, az NKM Energia Zrt. neve MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. Az NKM Áramhálózati Zrt. új elnevezése MVM Démász Áramhálózati Zrt., az NKM Földgázhálózati Kft-ből MVM Főgáz Földgázhálózati Kft. Az új márkanevek a cégcsoport több egyéb tagvállalatát is érintik.

A kormányzati illetékesek jóváhagyták a Mátrai Erőmű hosszútávú fejlesztési stratégiáját és megkezdődött a konkrét tervek kidolgozása. A stratégia alapján a lignitbázisú villamos energiatermelés 2025-ben befejeződik, a visontai telephelyen egy 500 MW-os kombinált ciklusú erőművet, egy 31 MW-os biomassza tüzelésű erőművet és egy tiszta szén technológiát alkalmazó kísérleti üzemet építenek. A visontai és bükkábrányi telephelyeken naperőműveket is építenek összesen kb. 200 MW nagyságban.

Az MVM Csoport az eddigi befektetőktől megvásárolta a Tiszai Erőmű Kft-t. Az új tulajdonos az MVM-GTER Zrt. (új neve MVM Balance Zrt.) egy kombinált ciklusú erőművet tervez építeni a Tisza II telephelyen.

A hatósági engedélyek megszerzését követően a CHP Energia Zrt. tulajdonába került a Budapesti Erőmű. A CHP ENERGIA Zrt. többségi tulajdonosa a francia Veolia Energia Magyarország Zrt., kisebbségi tulajdonosok magyar befektetők. Az erőmű cég vezérigazgatói teendőit Palkó György a VEOLIA Energia Magyarország Zrt. vezérigazgatója látja el.

Az Országgyűlés a EU Tiszta Energia Csomagjába tartozó jogszabályok harmonizációja keretében módosította a villamos energia törvényt. Ebben szerepelnek többek között az energiaközösségekre, az energiatárolásra, az e-mobilitással és az aktív (termelő) fogyasztókkal kapcsolatos új szabályozások.

Ugyanezen okból módosult az Energiahatékonysági törvény is. Ennek keretében a magán és köztulajdonú épületeknek (ideértve a társasházakat is) hosszútávú stratégiai felújítási tervet kell készíteniük, hogyan érik el, illetve közelítik meg 2050-re a klímasemlegességet.

Az ITM eredményt hirdetett a NKIFH által tavasszal kiírt energetikai K+F+I pályázatokon. Az eredeti összeget “megfejelve” 11 Milliárd Ft támogatást osztottak szét, egyebek mellett 5 db P2G pályázatra, hidrogénes pályázatra ill. elosztóhálózati és akkumulátoros fejlesztésekre.

A MAVIR adatai alapján december elejére a hazai naperőművek kapacitása elérte a 2000 MW értéket. A MEKH korábbi adatai szerint a III. negyedév végén 640 MW volt a beépített HKME teljesítőképesség, amelynek majdnem egésze naperőmű.

Az OPUS Global Nyrt. végleges kötelező érvényű szerződést kötött az EON-nal a Titász (EON Tiszántuli Áramhálózati Zrt.) 100%-os részvénycsomagjának megvásárlásáról. A szerződében rögzítették a végrehajtás ütemezését és a végleges vételár kiszámításának módját. A tranzakció zárására a hatósági jóváhagyásokat követően valószínűleg 2021. III. negyedévében kerülhet sor.

 

Nemzetközi hírek

Decemberben (Karácsony előtt) a kőolaj ára 9 hónapos csúcsot ért el 52 USD/hordó nagyságban. Elemzők szerint ebben a koronavírus vakcina EU és USA-beli engedélyezése játszott fontos szerepet. Az OPEC+ 2021. januártól további napi 500 ezer hordós termelés visszafogásban állapodott meg. S bár nagy a piaci bizonytalanság, elemzők 2021-re folyamatos olajár emelkedéssel számolnak, egyesek szerint a 65 USD/hordót is elérhetik a jegyzések.

Az Európai Unió legfőbb szerve a Tanács (állam-és kormányfők) elfogadta a Bizottság által javasolt klímacélt, azaz a üvegházhatású gázkibocsátások 55%-os mértékű csökkentését 2030-ra, meghaladva az eddig hatályos 40%-os értéket.

Az Európai Bizottság a Zöld Megállapodás keretében közzétette a Fenntartható és Okos Mobilitás című stratégiáját, amelynek fő célkitűzése, hogy a közlekedési szektor 2050-re 90%-kal csökkentse az ÜHG kibocsátásokat. A stratégiai számos rész- illetve közbenső célkitűzést is rögzít, így pl. 2030-ra 30 millió elektromos autó és 80 ezer elektromos teherautó közlekedjen Európa útjain, 100 város legyen klíma semleges, 2035-re piacérettek legyenek a zéró karbon kibocsátású nagy utasszállító repülőgépek.

Az OECD IEA közzétette a villamos energiatermelési költségekkel foglalkozó legújabb tanulmányát (Projected Costs of Generating Elecricity 2020). Az 5 évenként rendszeresen kiadott tanulmány szerint jelentősen csökkent a megújuló bázisú villamos energiatermelés költsége és 30 USD/t széndioxid ár mellett a szárazföldi szélerőművek már versenyképessé váltak, a déli országokban ez a naperőművekre is érvényes. A tanulmány felhívja figyelmet arra is, hogy a nem szabályozható megújulók rendszerszintű költségei azonban bizonyos mértéknél nagyobb összteljesítmény arány esetén növekednek. A karbonmentes szabályozható termelési módok közül 2025-re az atomerőművek a leginkább versenyképesek.

A cseh kormány decemberről elhalasztotta a Dukovány Atomerőmű 5. sz. reaktorblokkjára kiírandó tender kiadását. A háttérben az a politikai vita áll, miszerint engedélyezhető-e illetve milyen mértékben engedhető meg orosz és kínai pályázók részvétele, ugyanis egyes politikai pártok abban nemzetbiztonsági kockázatot látnak. Egyes elemzők szerint megtörténhet, hogy a pályázatot csak a 2021. októberi választásokat követően írják ki.

Az EDF kiválasztotta következő, 2db EPR blokkal tervezett franciaországi atomerőmű telephelyét a Észak-nyugat franciaországi Penly sur Seine-Maritime mellett. A francia kormány korábban úgy döntött, hogy csak a Flamanville 3 blokk üzembe helyezését követően, azaz a jelenlegi tervek alapján 2024-ben dönt újabb atomerőmű építéséről. Az EDF ugyanakkor a Flamanville és finnországi tapasztalatok alapján az eredeti tervezett költség 30%-ával csökkenteni kívánja az EPR blokkok beruházási költségeit, megfelelő szabványosítással és a sorozatos építések révén.

Az OFGEM (brit energiahivatal) kiadta az Essex grófságban tervezett Bradwell B atomerőmű villamos energiatermelési engedélyét, így megkezdődhet annak engedélyeztetési folyamata. A tervezett atomerőmű projektvállalata 2/3 részben a kínai CGN, 1/3-ad részben az EDF tulajdonában van és 2×1100 MW-os kínai fejlesztésű HPR-1000 típusú blokkot kívánnak építeni. Ezekre a típusengedélyt a brit nukleáris hatóság még 2018-ban megadta.

Törökországban üzembe helyezték a Tigris folyón az Ilisu Vízerőmű utolsó egységét. Az 1200 MW-os vízerőmű 2,4 Mrd USD beruházási költséggel valósult meg. Törökország összesen 28,5 GW vízerőművel rendelkezik, ami a villamos energiatermelésük 29%-át adja.