Szomorúan tudatjuk Egyesületünk tagjaival, hogy Bubálik Sándor barátunk, aki az ETE Veszprémi szervezetének több évtizeden keresztül elnöke, a csoport által közel 30 évig sikeresen rendezett balatonaligai majd soproni konferenciák szervezője volt elhunyt. Bubálik Sándort évtizedes eredményes munkája elismeréseként az Egyesület Elnöksége 2021-ben Szabó Imre-díjjal tüntette ki. A díjátadásra október 19-én tartandó Elnök-titkári értekezleten került volna sor.

Bubálik Sándor tevékenységét felesége – aki szintén tagja Egyesületünknek – mindenben segítette és támogatta, így ezért őt is kitüntettük.

Bubálik Sándor barátunk emlékét megőrizzük!

 

az ETE Elnöksége

 

 

 

 

Hazai hírek

Az Országgyűlés megkezdte az atomenergia törvény módosításának tárgyalását.  A törvényjavaslat növelné az Országos Atomenergia Hivatal függetlenségét az állami szervezetektől, megteremtené gazdasági önállóságát és azt a jövőben elnök irányítaná. Az elnök kinevezése 9 évre szólhat. A miniszterelnök szeptember 29-ével az OAH főigazgatójává nevezte ki Kádár Andrea Beatrixot, aki eddig az ITM energetikáért felelős helyettes államtitkára volt. A pozíció Fichtinger Gyula korábbi távozása óta betöltetlen volt.

Az OAH a határidő szeptember 30-I lejártakor, nem adta ki Paks II létesítési engedélyét. A hatóság hiánypótlásra szólította fel az engedély kérelmezőjét.

Aláírták az MVM és a GAZPROM közötti 15 évre szóló földgázszállítási szerződést. Az ukrán kormány tiltakozását fejezte ki az ügyben, ami diplomáciai ütésváltást okozott országaink viszonylatában.  Október 1-ével a GAZPROM megszüntette az Ukrajnán keresztüli Magyarországra irányuló tranzit szállítást.

A haza földgáztárolók töltöttsége a hó végén elérte az 5,5 Mrd köbmétert. Az érték lényegesen magasabb szintű az európai átlagnál, de nem éri el az előző 2 év értékét.

Felmentették Kóbor Györgyöt, az MVM Energetika elnök-vezérigazgatóját, a szakember távozott a MVM Csoporttól. Utódja Czepek Gábor lett, aki eddig a Szerencsejáték Zrt elnök-vezérigazgatója volt, a jogász végzettségű vezető korábban az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként tevékenykedett.

 

Nemzetközi hírek

Szeptemberben tovább folytatódott az energiaárak korábbi hónapokban megkezdődött emelkedése. A Brent kőolaj ára a hónap végén a 80 USD/hordó értéket, a földgáz európai jegyzése a legfontosabb holland TTF piacon a 70€/MWh nagyságot, a széndioxid kvótaár 64 €/t -ra emelkedett. Legnagyobb mértékben az áram ára emelkedett, a másnapi zsinór termékek ára az egyes piacokon elérte, sőt egyes országokban meg is haladta a 150 €/MWh nagyságot.  Egyes szerzők energiaválságról beszélnek- főképp Európában. Több energiakereskedő is csődöt jelentett, illetve felhagyott tevékenységével. Több európai országban (elsősorban Spanyolország, Portugália, Franciaország) fontolgatják az energia árszabályozás visszavezetését. Több elemzés is napvilágot látott a helyzet okainak feltárásáról. A szerzők szerint a gázárak drasztikus emelkedését az okozza, hogy az LNG kínálat Európában visszaesett, egyes – főleg USA-beli – cseppfolyósító létesítmények elhúzódó karbantartása, másrészt a korábban jelentkezett ázsiai gazdasági fellendülés és az ott fizetett magasabb árak miatt az LNG szállítmányok főképp Ázsiába érkeznek. Ráadásul Európában a gáztárolók feltöltöttsége viszonylag alacsony szintű. A magas gázárak, a szintén növekvő szénárak és a kvótaárak növekedése indokolhatják a villamos energia árának drasztikus emelkedését, Több elemző szerint, amennyiben Európában tartós és hideg tél köszönt be, még magasabb árakra, és akár korlátozásokat okozó földgázhiányra lehet számítani. Egyes elemzők az Északi Áramlat-2 közelgő üzembe lépésétől várnak megoldást, illetve úgy vélik, hogy az európai gázárak alakulásának kulcsa a GAZPROM kezében van.

 

A GWEC (Szélenergia Világtanács) közlése értelmében 2020-ban 6,1 GW új tengeri (off-shore) szélerőmű kapacitást létesítettek. A világon jelenleg működő 35GW ilyen létesítmény 29%-a az Egyesült Királyságban, 28%-a Kínában míg 22%-uk Németországban működik.

 

A finn FORTUM cég a Loviisa Atomerőmű élettartamának meghosszabbítását tervezi. A 2 db VVER-440 reaktorblokkot 1977-ben és 1980-ben helyezték üzembe, engedélyük 2027-ben, illetve 2030-ban jár le. További 20 éves élettartam-hosszabbításukhoz a környezetvédelmi engedélyt nyújtották be szeptemberben az illetékes hatóságnak.

 

Az ETE Szenior Klub őszi programjának megnyitóján 2021. szeptember 9-én Wiegand Győző, az ETE elnökhelyettesének előadását hallgathattuk meg az Elektrotechnikai Múzeumban, amely a karbonsemlegesség elérésének a nehézségeiről, rögös útjáról szólt. Az előadás bemutatta azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek az energetika, a közlekedés és a lakossági felhasználás különböző területein válhatnak szükségessé, ha a széndioxid kibocsátást a klímavédelmi követelmények szerint csökkenteni szeretnénk.

Az előadásról videofelvétel is készült, amely itt érhető el: https://youtu.be/hHeOIfG2ANA, a hozzászólásokat és a kérdéseket pedig ez a video foglalja össze. https://youtu.be/svf0glwpYzs

 

Az előadás szöveges változata pedig a következő linkre kattintva érhető el. Link

 

Kedves Tagtársaink, 

kedves Energetikus Kollégák!

 

Ezúton szeretnénk felhívni figyelmüket a Magyar Energetikai Társaság (MET) éves konferenciájára, a XXV. Magyar Energia Szimpóziumra, amely a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület közös szervezésében valósul meg. A rendezvény amiatt is különleges, mert az idén 30 éves MET 25. alkalommal rendezi meg a Magyar Energia Szimpóziumot.

 

Az idei Szimpózium mottója: 

 

Az energetika szerepe a körforgásos gazdaság megteremtésében

 

A konferencia során olyan témák kerülnek fókuszba, mint a villamosenergia-rendszer helyzete, kihívásai, megoldásai, innováció az energetikában, multinacionális cégek a karbonsemlegesség útján, energiaközösségek és aggregátorok szerepe.

 

A MESZ időpontja:   2021. október 7. (csütörtök) 9:00 – 18:30

A MESZ helyszíne:   1031 Budapest, Szentendrei út 207-209.

 

A Szimpóziumon történő részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. A regisztrációra a MET honlapján, az erre létrehozott felületen van lehetőség:

 

REGISZTRÁCIÓ

 

A konferenciával kapcsolatos további információkról a konferencia folyamatosan frissülő honlapján tájékozódhatnak. Bármilyen felmerülő további kérdés esetén kérjük, keressen minket bizalommal a mesz@magyarenergetika.hu címen!

 

Tisztelettel hívjuk, szeretettel várjuk Önt, kollégáit és szakmai ismerőseit a Kárpát-medencei magyar energetikusok szakmai találkozójára!

 

Üdvözlettel:

 

a XXV. Magyar Energia Szimpózium szervezői

 

 

A konferencia részletes programja a következő linkre kattintva érhető el: Link

 

 

 

A járvány okozta hosszú szünet után folytatja programjait az ETE Szenior Klubja. Az idei őszi első találkozónkra

  1. szeptember 9-én 10 órakor

kerül sor a szokásos helyszínen, az MMKM Elektrotechnikai Múzeum II. emeleti előadótermében (Budapest, VII. Kazinczy u. 21.).

Előadást tart Wiegand Győző: „Rögös lesz az út, ami a karbonsemlegesség felé” vezet címmel.

Továbbra is szeretnénk megőrizni klubunk nyitott jellegét, minden érdeklődőt szívesen látunk az előadásunkon függetlenül attól, hogy tagja-e az Energiagazdálkodási Tudományos  Egyesületnek vagy sem. Kérjük, hogy az újra indulásról és az első előadásról tájékoztassák érdeklődő ismerőseiket, és klubtársaikat is.

Kérjük továbbá, hogy – amennyiben van –  koronavírus elleni oltási igazolványukat hozzák magukkal.

A Klubbal és az előadással kapcsolatos kérdésekről további információ a lczibolya@gmail.com e-mail címen vagy az ETE Titkárságon (Tel.: (1) 353-2751, e-mail: titkarsag@ete-net.hu) kérhető.

A Klub II. félévi részletes programja a honlapon a Programok fül alatt található.

 

Hazai hírek

 

Szíjártó Péter miniszter oroszországi tárgyalása alkalmából véglegesítették az új hosszútávú orosz-magyar földgázszállítási szerződés keretfeltételeit. A szeptember végéig megkötendő szerződés 2021. október 1-től kezdődő szállításokra 15 éven keresztül évi 4,5 Mrd köbméterre vonatkozik, E mennyiségből 3,5 Mrd km az új déli útvonalon, a további 1 Mrd m3 Ausztrián keresztül fog érkezni. Az árazási feltételeket nem hozták nyilvánosságra.

A MEKH közzétette a harmadik METÁR tender bontási eredményeit. A pályázaton jelentős túljelentkezés volt tapasztalható, a meghirdetett összesen 300 GWh éves mennyiségre 1009 GWh ajánlat érkezett, ami 629 MW beépített teljesítménynek felel meg. Kedvezően alakultak az ajánlati árak is: a beadott pályázatok átlagos ajánlati ára 18,41 Ft/kWh volt, ami alacsonyabb az első két tenderénél. Eredményhirdetés október-novemberre várható.

Több korábbi tranzakció augusztus végi lezárása eredményeképpen szeptember 1-től jelentős változások történnek a hazai áramszolgáltatók körében. Szeptember 1-től az MVM csoporthoz került az ÉMÁSZ Áramhálózati Zrt, az OPUS Csoporthoz került a Tiszántúli Áramhálózati Zrt. A MEKH korábbi kijelölő határozata alapján szeptember 1-től az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt vette át az ELMŰ-ÉMÁSZ egyetemes szolgáltatásban vételező fogyasztóit.

 

Nemzetközi hírek

 

Az USA Energia Információs Ügynöksége (EIA) adatai szerint az Egyesült Államokban is intenzíven bővülnek az akkumulátoros tároló kapacitások. Az 1 MW-nél nagyobb, hálózatra kapcsolt jelenleg működő tárolók összesen 2400 MW kapacitást jelentenek, 2023 végéig további 10.000 MW létesül.

A Biden adminisztráció járvány utáni 1000 Mrd USD nagyságú állami infrastruktúra beruházási tervét a Szenátus nagy többséggel elfogadta. A tervből 73 Mrd USD értékben támogatnak   energetikai beruházási célokat, elsősorban a hálózatoknak a megújulók befogadására alkalmassá tétele érdekében, illetve az elektromos gépjármű töltőhálózatok kiépítése céljából. A teljes program többi része a közutak, vasutak, hidak rekonstrukciójára, illetve a szélessávú internet kiépítésére vonatkozik.

Az augusztusi napos és egyidejűleg szeles európai időjárás feltételei mellett megnövekedett a nap- és szélerőművek energiatermelése Európában. A csúcsértéket augusztus 17-én értékel 123 GW értékkel. Ez a korábbi hónaphoz képest a tőzsdei áramárak csökkentését eredményezte, az átlagos napi érték a német piacon 75 €/MWh ra értékre csökkent a július átlagos 81€/MWh-hoz képest. Ugyanakkor ez nem állítja meg a hónapok óta tapasztalható ár növekedéseket, jelenleg a téli hónapokra már 100 €/MWh körüli jegyzések jellemzőek. A hónap végén az európai széndioxid kvótaár rekordmagasba emelkedett, elérte a 60€/t értéket.

Xi kínai elnök tavalyi bejelentését követően, amelynek értelmében   2060-ra tervezik elérni a karbonsemlegességet, bevezették az ázsiai ország saját kvótakereskedelmi rendszerét és bejelentették, hogy a jelenleg futó, 2025 végéig tartó  ötéves nemzetgazdasági tervezési időszak lejártát követően megkezdik a széntüzelésű erőművek fokozatos kivezetését.

Az RWE vezető közgazdásza a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában annak a reményének adott hangot, hogy a közelgő választások után felálló új német kormány felül fogja vizsgálni az energiapolitika néhány célszámát. A szakértő szerint a német szén- és atomerőművek erőltetett ütemű leállítását nem követik az új megújulós beruházások, amelyek fejlesztése egyre több nehézségbe ütközik Németországban, s ha a helyzet nem változik, már a következő években is áramszünetekre kell számítani, mivel a szomszédos országok hasonló programjai miatt az import is korlátokba ütközhet.

A dél-afrikai energia hatóság jóváhagyott egy atomerőmű építési programot, amelynek értelmében 2030-ig 2500 MW új atomerőművet építenek az országban. A Dél-Afrikai Köztársaság az egyetlen állam az afrikai kontinensen, ahol atomerőmű üzemel: a Fokváros közelében található kétblokkos Koeberg Atomerőmű reaktorblokkjait 1984-85-ben helyezték üzembe, jelenlegi engedélyük 2024-ig van érvényben.

 

Hazai hírek

 

A MEKH júliusban két villamos energia ipari tanulmányt, illetve tervet publikált, a elosztóhálózati rugalmasság tárgyában, illetve a villamos energiarendszer kockázati készültségi tervét. Mindkét dokumentumhoz hozzászólásokat, javaslatokat vár a Hivatal augusztusban.

Fizikailag elkészült a magyar-szerb gázvezetéki összeköttetés, a két gázrendszert a vajdasági Horgos körzetében kötötték össze. A kereskedelmi üzem várhatóan ez év októbertől kezdődhet meg, ettől kezdve az orosz földgáz ebből az irányból is érkezhet hazánkba.

 

Nemzetközi hírek

 

Július 14-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a “Fit for 55” javaslat-csomagot, amely 17 különböző dokumentumból, új tervezetből ill. meglévő direktívák és szabályozások módosítási javaslataiból áll össze. Ezek elfogadásával kívánják elérni a megemelt 2030-as klímavédelmi célokat. A legérdekesebb elemek – a teljesség igénye nélkül – a következők. Az energiahatékonysági előírások célértékének megemelése 32%-ról, 40 %-ra, az energiafelhasználás 9%-os csökkentése 2030-ra. Az ETS (karbonkereskedelmi rendszer) megszigorítása, a tartalékok visszafogása, a rendszer kiterjesztése az épületekre, a közlekedésre, a polgári repülésben az ingyenes kvóták megszüntetése. Az intézkedések (elsősorban a lakhatás és a közlekedés drágulása) által hátrányosan érintett országok, régiók és társadalmi rétegek támogatására egy Szociális Klímaalap létrehozása, amelybe az egyes országok kötelesek a kvótabevételek 25%-át bevonni + EU források (2025-32 között 72 Mrd €). A javaslat 2035-től kívánja megszüntetni a belső égésű motorral hajtott személyautók és könnyű teherautók üzembe helyezését. Az energiaadók tekintetében a teljes EU-ra nézve kötelező minimum értékek előírása. a széndioxid kibocsátással előállított termékek (ideértve a villamos energiát is) EU-n kívülről történő importja esetén egy karbon kiegészítő díj (“karbon vám”) bevezetése, ill. annak kiterjesztése. A csomag foglalkozik a földműveléssel kapcsolatos kibocsátások csökkentésével és EU erdősítési stratégiát is tartalmaz. A csomagot ill. annak egyes elemeit a tagországoknak (Tanács) és az EU Parlamentnek is el kell fogadni, ami átlagosan legalább másfél évig tarthat, így azok legkorábban 2023 elején léphetnek hatályba.

 

Hosszas vitákat követően az OPEC+ államok megállapodtak a kőolaj kitermelés fokozatos emeléséről. Augusztus 1-től kezdve egy éven keresztül havonta 400.000 hordóval növelik a kitermelést.

 

A koronavírus utáni gazdasági helyreállítás következtében világszerte növekedtek az energiaigények, ami hozzájárult az energiahordozók árának növekedéséhez. A leglátványosabb emelkedést a földgáz, illetve a kőszén területén tapasztalhatjuk. Érdekességként megjegyzendő, hogy az atomerőművek leállításának hatására Németország erőművi szénfelhasználása 35%-kal növekedett. Az európai TTF tőzsdei földgáz ára júliusban 35-40 €/MWh körül mozgott (a múlt év nyarán 6-7 €/MWh árjegyzések voltak). A legjobb minőségű ausztrál kőszén ára is 77%-kal emelkedett a múlt év közepéhez képest. A Brent kőolaj ára megközelítette a 75 USD/hordó értéket, ami 67%-os emelkedés mutat a tavaly nyárhoz képest. Az EB “Fit for 55” tervezet megjelenésére elég nagy volatilitás alakult ki a kvóták piacán, a széndioxid kvóta ára megközelítette a 60 €/ t értéket, de a hónap végére visszatért az 51-53€/t sávba.

 

A német Fraunhofer Intézet tanulmánya áttekintette az elmúlt évtizedben (2010-2020) a fotovoltaikus naperőművek piacát. A beépített teljesítőképességek átlagos évi növekedése 34% volt az elmúlt évtizedben. 2020-ban a világ beépített naperőművi teljesítőképességének 22%-a volt Európában, míg Kínában annak 33%-a volt. Gyártói oldalról az ázsiai gyártók 95%-os részesedésükkel uralták a piacot, (Európára és az USA-ra 2-2% jutott) a panelek 67%-át gyártották Kínában.

Merkel német kancellár washingtoni tárgyalásai során megállapodott amerikai partnerével az Északi Áramlat 2 vezeték befejezéséről, így nem fenyegeti amerikai szankció a vezeték építőit és befektetőit. A vezetéken a szállítások várhatóan már októberben megkezdődhetnek. A két ország, pontosabban az USA és az EU támogatást nyújt Ukrajnának energia rendszere korszerűsítéséhez és politikai garanciákat, hogy Oroszország nem él vissza helyzetével és nem szünteti meg a tranzit szállításokat Ukrajnán keresztül.

A szlovén kormány elvi engedélyt adott a Krsko Atomerőmű bővítésére. Szlovénia a telephelyen egy új 1100-1600 MW reaktorblokkot kíván felépíteni.  Jelenleg Krskoban egy 1981-ben üzembe helyezett Westinghouse reaktorblokk (688 MW) üzemel, amely 50-50%-ban szlovén és horvát állami tulajdon. A blokk életartamát korábban meghosszabbították, így az 2043-ig működhet.

 

A 2021. június 1-i alakuló ülésen az új szakosztály társelnökeinek:

Prof. Dr Imre Attikát (BME) és

Molnár Ferencet (MVM Energetika)

A szakosztály titkárának

Dr. Pintér Gábort ( Pannon Egyetem Nagykanizsa)

választották meg

 

Hazai hírek

A MEKH az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt céget (az MVM csoport áramszolgáltatója) jelölte ki 2021 szeptember 1-től kezdődően az ELMŰ-ÉMÁSZ egyetemes szolgáltatási ügyfelei áramellátására. A már az EON csoporthoz tartozó ELMŰ-ÉMÁSZ februárban jelentette be, hogy felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel.

Az MVM csoporthoz került a Tiszavíz Kft, amely eddig az állami vagyonkezelő tulajdonába tartozott, így a Kiskörei és a Tiszalöki vízerőművek is.

A hónap során megvalósult a másnapi árampiaci összekapcsolódás az ún. 4M régió (Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia) és a nyugat-európai országok nagy részét összefogó ún. Core régió között. Ez a jelentős lépés egy egységes európai árampiac létrehozása felé, amely árcsökkenést is eredményezhet a hazai piacon. A következő hónapokban megvalósulhat Bulgária és Horvátország csatlakozása is, majd a tervek szerint 2022 elején a teljes kibővített Core régióban az áramlásalapú kapacitásszámítás bevezetése. Az összekapcsolás az érintett országok rendszerirányítói, energia hatóságai és áramtőzsdéi szoros együttműködése révén valósult meg.

A kánikula beköszöntével megnövekedett a hazai áramfogyasztás és június során sorra dőltek meg a történelmi nyári rendszerterhelési csúcsok. Az eddigi legmagasabb értéket június 24-én mérte a MAVIR 6940 MW értékkel, ami alig marad el az eddigi megmagasabb (téli) rendszerterheléstől (7119 MW).

Sajtóhírek szerint előre haladt tárgyalások folynak kormányzati és vállalati szinten egy új 15 éves orosz-magyar földgázszállítási szerződés megkötéséről, amely idén október 1-ével léphet hatályba.

Süli János miniszter bejelentése értelmében a Paks II Atomerőmű reaktorblokkjai 2029-ben és 2030-ban kezdhetik meg kereskedelmi üzemüket.

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.  (RKHT) kérelmet nyújtott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz Bátaapáti térségében a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezését végző Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló létesítési engedélye iránt.

 

Nemzetközi hírek

 

Svájc lakossága egy országos népszavazáson elutasította az ország klímatörvény-tervezetét, miszerint 2030-ra 50%-kal kellene csökkenteni az ország 2000-hez viszonyított karbonkibocsátását. A tervezet karbon adó bevezetését is előirányozta az üzemanyagokra és a repülőjegyekre. A kormány most egy törvénytervezetet készít elő a megújuló energiatermelés és az energiahatékonyság növelése céljából.

A hónap végén az Európai Parlament korábbi jóváhagyását követően a Tanács (az uniós csúcs) is jóváhagyta, így véglegessé vált az új Európai Klímatörvény. A jogszabály kötelező jelleggel írja elő a 2050-es karbonsemlegességet az Európai Unióban, illetve a 2030-as legalább 55%-os ÜHG kibocsátáscsökkentést az 1990-es értékekhez képest. A törvény egy Klímavédelmi Tudományos Tanácsadó testület felállításáról is rendelkezik. A következő években fogják kidolgozni a 2040-es közbenső célértékeket is. A Bizottság július 14-én fogja publikálni a következő “csomagját” (“Fit for 55”)-amelyben elsősorban az új 2030-as célok elérése érdekében javasolja módosítani számos jogszabályt

Kínában az utolsó gépegység üzembe helyezésével elkészült a 10,2 GW teljesítőképességű Wudondge vízerőmű. A 12 turbinát tartalmazó erőművet 2015-ben kezdték építeni a dél-kínai Jinsha folyón. A közel 19 Mrd USD beruházással létesített vízerőmű évi 39 TWh áramot termelhet. A kínai vízerőművek összes teljesítménye jelenleg 370 GW és további 31 GW épül.

A fehéroroszországi Asztraveci Atomerőmű 1.sz. 1200 MW-os reaktorblokkja átadásra került, megkezdte a kereskedelmi üzemet.

Egy német tanulmány értelmében egyes tengeri szélerőművek túl közel épültek egymáshoz így “zavarják” egymást és emiatt csökken termelésük. A tanulmány az Északi tengerben létesült szélerőművek esetében egyes időszakokban 25%-os teljesítménycsökkenést állapított meg.

A kőolaj ára júniusban folyamatosan emelkedett, a hó végére a Brent jegyzése megközelítette a 77 USD/hordó értéket. Az OPEC tanácsa július elején dönt a termelés-visszatartás jövőjéről. Egyes elemzők belátható időn belül a 100 USD nagyságú árat is várnak.

 

Hazai hírek

Módosul a Paks II atomerőmű beruházásához kapcsolódó orosz-magyar kölcsönszerződés. A Parlament elé került módosítás értelmében a hitel törlesztését 2031-ben kell megkezdeni, azaz a blokkok jelenleg tervezett üzembe helyezését követően.

Az Országgyűlés tárgyalja az atomenergiáról szóló törvény módosítását. A törvényjavaslat értelmében az Országos Atomenergia Hivatalt jövő évtől elnök irányítja és az az Országgyűlés fennhatósága alá kerül. Az OAH elnökét 9 évi, egyszer hosszabbítható időtartamra a miniszterelnök nevezi ki.

Az OAH a törvényben engedélyezett 3 havi időtartammal meghosszabbította a Paks II Atomerőmű létesítési engedélyezési eljárását, így az eljárás lefolytatásának határideje ez év szeptember 30.

Kaposvár mellett átadták hazánk legnagyobb naperőművét. A100 MW teljesítőképességű létesítményt a kínai CMC cég építtette, 36 Milliárd Ft költséggel.

A napos órák számának növekedésével nőtt a naperőművi termelés is. Az eddigi hazai termelési rekordot május 9-én a deli órákban 1426 MW teljesítménnyel jegyezték fel, ami az akkori hazai energiatermelés 16%-át jelentette. E napon a Paksi Atomerőmű 3-4 blokkján 340 MW teljesítmény csökkentés volt a MAVIR menetrendjének megfelelően.

 

Nemzetközi hírek

Az RWE és a BASF cégek egy 2 GW teljesítőképességű tengeri szélerőmű parkot és csatlakozó elektrolizálót terveznek fejleszteni az Északi tengeren. A szélerőmű park évi 7,5 TWh áramot termelhet, amit a BASF Ludwigshafenben található vegyi üzemében használnának fel hidrogén előállítására, illetve termelési folyamataik villamosítására.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett egy Útiterv az energiaszektor 2050-es karbonsemlegességéhez c.  (Net Zero by 2050. A Roadmap for the Global Energy Sector) dokumentumot. A dokumentum 400 mérföldkőben foglalja össze azon beütemezett teendőket, amelyeket az egész világon meg kell valósítani annak érdekében, hogy 2050-re a világ energia szektora karbonsemlegessé váljon. A javaslat szerint azonnal le kell állítani minden, a fosszilis energiahordozók kitermelésére irányuló új beruházást, illetve széndioxid leválasztó nélküli új szénerőművek építését. A dokumentum szerint évi 4%-kal kell csökkenteni a GDP-re vetített energiaigényt, és pl. 2025-től meg kell szüntetni a földgáz tüzelésű kazánok, 2035-től a belső égésű motorokkal felszerelt gépjárművek értékesítését.

Szintén az IEA adott közre májusban egy tanulmányt (“The Role of Critical Minerals in the Clean Energy Transition), amelyben a dekarbonizáció megvalósításához nélkülözhetetlen ásványi anyagok világméretű rendelkezésre állásával foglalkozik. A tanulmány kiemeli, hogy a lítium, a nikkel, a kobalt, a mangán, a réz, a grafit és az alumínium vonatkozásában a jelenlegi szintű kitermeléssel az új technológiák által gerjesztett igények nem elégíthetőek ki, és 6 intézkedés csoportot javasolnak egy megfelelő méretű világpiac kialakítására ezen nyersanyagokból.

Az EU Luxemburgi Bírósága (ECJ) ítéletében arra utasította Lengyelországot, hogy szüntesse meg a lengyel-német-cseh határ körzetében található Turow melletti külszíni lignitbányászatot. A bírósági határozat cseh kezdeményezésre született, ugyanis a lengyel hatóságok 2044-ig meghosszabbították a külfejtés művelési engedélyét anélkül, hogy az eljárást a szomszédos országokkal egyeztették volna.

A széndioxid ára májusban meghaladta az 57€/tonna értéket az európai piacokon. A Brexit következtében Nagy-Britannia kilépett az EU emissziókereskedelmi rendszeréből (ETS) és egy saját rendszert indított, amely májusban kezdte meg működését. A brit rendszerben is hasonló árszínvonal alakult ki, bár a két rendszer között nincs technikai kapcsolat. Szakértői vélemények szerint a jelenlegi kvóta árak már versenyképessé tehetik a széndioxid-leválasztási és tárolási/ újrahasznosítási (CCS/CCU) technológiákat.

Az Európai Bizottság július közepére tervezi kiadni következő jogalkotási csomagját, a “Fit for 55” (azaz “készen az 55-re”) csomagot, amely a 2030-ra tervezett 55%-os széndioxid kibocsátás csökkentés elérése érdekében tartalmazza majd   a vonatkozó irányelvek (emissziókereskedelmi, energiahatékonysági, megújuló energia) és a csatlakozó rendeletek módosítási javaslatait.

Folytatódhat az Északi Áramlat II csővezetékeinek lefektetése a német felségvizeken, miután az illetékes német hatóság erre megadta az engedélyt és a Biden adminisztráció visszavonta  korábbi szankcióját a kivitelező vállalat és vezetői tekintetében.

A szlovák nukleáris biztonsági hatóság (ÚJD) kiadta a mohi atomerőmű 3.sz reaktorblokkja üzembe helyezési engedélyét, amely feljogosít a nukleáris üzemanyag berakására.  Az atomerőmű 3-4 sz. VVER-440 technológiájú reaktorblokkjait eredetileg 2012-13-ban tervezték üzembe helyezni. Az eredetileg 2 Mrd €-ra tervezett beruházás a jelenlegi állapot szerint 6,8 Mrd €-ra rúg, amiből 1,5 Mrd € összeget tettek ki a post-Fukushima biztoságnövelő intézkedések.

Négy darab, Paks II-höz hasonló VVER-1200 reaktorblokk építését kezdte meg a Roszatom Kínában. Az ünnepélyes építés kezdésen virtuálisan voltak jelen Putyin és Hszi elnökök.

Az EDF 6 db új EPR reaktorblokk építésére vonatkozó javaslatot nyújtott be a francia kormánynak. Bár a francia kormány korábban úgy döntött, hogy új franciaországi atomerőmű építéséről csak a Flamanville-3 reaktorblokk üzembe helyezését követően (azaz a jelenlegi tervek szerint 2023-24-ban) dönt, az EDF javasolja, hogy a klímacélok teljesíthetősége érdekében lehetőleg már idén döntést kellene hozni a kormánynak.

Üzembe helyezték Németország és Norvégia közötti Nordlink egyenáramú kábel-összeköttetést. A “zöld távvezetéknek” is nevezett létesítmény lehetővé teszi a norvég vízerőművek és német szélerőművek termelése közti cserét, illetve kiegyenlítést. Az 1400 MW teljesítmény szállítására képes 500 kV feszültségű kábel 623 km hosszú, ebből kb. 500 km az Északi tenger alatt halad. A létesítmény 1, 8 Mrd € költséggel épült meg.