A 2021. június 1-i alakuló ülésen az új szakosztály társelnökeinek:

Prof. Dr Imre Attikát (BME) és

Molnár Ferencet (MVM Energetika)

A szakosztály titkárának

Dr. Pintér Gábort ( Pannon Egyetem Nagykanizsa)

választották meg

 

Hazai hírek

A MEKH az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt céget (az MVM csoport áramszolgáltatója) jelölte ki 2021 szeptember 1-től kezdődően az ELMŰ-ÉMÁSZ egyetemes szolgáltatási ügyfelei áramellátására. A már az EON csoporthoz tartozó ELMŰ-ÉMÁSZ februárban jelentette be, hogy felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel.

Az MVM csoporthoz került a Tiszavíz Kft, amely eddig az állami vagyonkezelő tulajdonába tartozott, így a Kiskörei és a Tiszalöki vízerőművek is.

A hónap során megvalósult a másnapi árampiaci összekapcsolódás az ún. 4M régió (Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia) és a nyugat-európai országok nagy részét összefogó ún. Core régió között. Ez a jelentős lépés egy egységes európai árampiac létrehozása felé, amely árcsökkenést is eredményezhet a hazai piacon. A következő hónapokban megvalósulhat Bulgária és Horvátország csatlakozása is, majd a tervek szerint 2022 elején a teljes kibővített Core régióban az áramlásalapú kapacitásszámítás bevezetése. Az összekapcsolás az érintett országok rendszerirányítói, energia hatóságai és áramtőzsdéi szoros együttműködése révén valósult meg.

A kánikula beköszöntével megnövekedett a hazai áramfogyasztás és június során sorra dőltek meg a történelmi nyári rendszerterhelési csúcsok. Az eddigi legmagasabb értéket június 24-én mérte a MAVIR 6940 MW értékkel, ami alig marad el az eddigi megmagasabb (téli) rendszerterheléstől (7119 MW).

Sajtóhírek szerint előre haladt tárgyalások folynak kormányzati és vállalati szinten egy új 15 éves orosz-magyar földgázszállítási szerződés megkötéséről, amely idén október 1-ével léphet hatályba.

Süli János miniszter bejelentése értelmében a Paks II Atomerőmű reaktorblokkjai 2029-ben és 2030-ban kezdhetik meg kereskedelmi üzemüket.

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.  (RKHT) kérelmet nyújtott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz Bátaapáti térségében a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezését végző Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló létesítési engedélye iránt.

 

Nemzetközi hírek

 

Svájc lakossága egy országos népszavazáson elutasította az ország klímatörvény-tervezetét, miszerint 2030-ra 50%-kal kellene csökkenteni az ország 2000-hez viszonyított karbonkibocsátását. A tervezet karbon adó bevezetését is előirányozta az üzemanyagokra és a repülőjegyekre. A kormány most egy törvénytervezetet készít elő a megújuló energiatermelés és az energiahatékonyság növelése céljából.

A hónap végén az Európai Parlament korábbi jóváhagyását követően a Tanács (az uniós csúcs) is jóváhagyta, így véglegessé vált az új Európai Klímatörvény. A jogszabály kötelező jelleggel írja elő a 2050-es karbonsemlegességet az Európai Unióban, illetve a 2030-as legalább 55%-os ÜHG kibocsátáscsökkentést az 1990-es értékekhez képest. A törvény egy Klímavédelmi Tudományos Tanácsadó testület felállításáról is rendelkezik. A következő években fogják kidolgozni a 2040-es közbenső célértékeket is. A Bizottság július 14-én fogja publikálni a következő “csomagját” (“Fit for 55”)-amelyben elsősorban az új 2030-as célok elérése érdekében javasolja módosítani számos jogszabályt

Kínában az utolsó gépegység üzembe helyezésével elkészült a 10,2 GW teljesítőképességű Wudondge vízerőmű. A 12 turbinát tartalmazó erőművet 2015-ben kezdték építeni a dél-kínai Jinsha folyón. A közel 19 Mrd USD beruházással létesített vízerőmű évi 39 TWh áramot termelhet. A kínai vízerőművek összes teljesítménye jelenleg 370 GW és további 31 GW épül.

A fehéroroszországi Asztraveci Atomerőmű 1.sz. 1200 MW-os reaktorblokkja átadásra került, megkezdte a kereskedelmi üzemet.

Egy német tanulmány értelmében egyes tengeri szélerőművek túl közel épültek egymáshoz így “zavarják” egymást és emiatt csökken termelésük. A tanulmány az Északi tengerben létesült szélerőművek esetében egyes időszakokban 25%-os teljesítménycsökkenést állapított meg.

A kőolaj ára júniusban folyamatosan emelkedett, a hó végére a Brent jegyzése megközelítette a 77 USD/hordó értéket. Az OPEC tanácsa július elején dönt a termelés-visszatartás jövőjéről. Egyes elemzők belátható időn belül a 100 USD nagyságú árat is várnak.

 

Hazai hírek

Módosul a Paks II atomerőmű beruházásához kapcsolódó orosz-magyar kölcsönszerződés. A Parlament elé került módosítás értelmében a hitel törlesztését 2031-ben kell megkezdeni, azaz a blokkok jelenleg tervezett üzembe helyezését követően.

Az Országgyűlés tárgyalja az atomenergiáról szóló törvény módosítását. A törvényjavaslat értelmében az Országos Atomenergia Hivatalt jövő évtől elnök irányítja és az az Országgyűlés fennhatósága alá kerül. Az OAH elnökét 9 évi, egyszer hosszabbítható időtartamra a miniszterelnök nevezi ki.

Az OAH a törvényben engedélyezett 3 havi időtartammal meghosszabbította a Paks II Atomerőmű létesítési engedélyezési eljárását, így az eljárás lefolytatásának határideje ez év szeptember 30.

Kaposvár mellett átadták hazánk legnagyobb naperőművét. A100 MW teljesítőképességű létesítményt a kínai CMC cég építtette, 36 Milliárd Ft költséggel.

A napos órák számának növekedésével nőtt a naperőművi termelés is. Az eddigi hazai termelési rekordot május 9-én a deli órákban 1426 MW teljesítménnyel jegyezték fel, ami az akkori hazai energiatermelés 16%-át jelentette. E napon a Paksi Atomerőmű 3-4 blokkján 340 MW teljesítmény csökkentés volt a MAVIR menetrendjének megfelelően.

 

Nemzetközi hírek

Az RWE és a BASF cégek egy 2 GW teljesítőképességű tengeri szélerőmű parkot és csatlakozó elektrolizálót terveznek fejleszteni az Északi tengeren. A szélerőmű park évi 7,5 TWh áramot termelhet, amit a BASF Ludwigshafenben található vegyi üzemében használnának fel hidrogén előállítására, illetve termelési folyamataik villamosítására.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett egy Útiterv az energiaszektor 2050-es karbonsemlegességéhez c.  (Net Zero by 2050. A Roadmap for the Global Energy Sector) dokumentumot. A dokumentum 400 mérföldkőben foglalja össze azon beütemezett teendőket, amelyeket az egész világon meg kell valósítani annak érdekében, hogy 2050-re a világ energia szektora karbonsemlegessé váljon. A javaslat szerint azonnal le kell állítani minden, a fosszilis energiahordozók kitermelésére irányuló új beruházást, illetve széndioxid leválasztó nélküli új szénerőművek építését. A dokumentum szerint évi 4%-kal kell csökkenteni a GDP-re vetített energiaigényt, és pl. 2025-től meg kell szüntetni a földgáz tüzelésű kazánok, 2035-től a belső égésű motorokkal felszerelt gépjárművek értékesítését.

Szintén az IEA adott közre májusban egy tanulmányt (“The Role of Critical Minerals in the Clean Energy Transition), amelyben a dekarbonizáció megvalósításához nélkülözhetetlen ásványi anyagok világméretű rendelkezésre állásával foglalkozik. A tanulmány kiemeli, hogy a lítium, a nikkel, a kobalt, a mangán, a réz, a grafit és az alumínium vonatkozásában a jelenlegi szintű kitermeléssel az új technológiák által gerjesztett igények nem elégíthetőek ki, és 6 intézkedés csoportot javasolnak egy megfelelő méretű világpiac kialakítására ezen nyersanyagokból.

Az EU Luxemburgi Bírósága (ECJ) ítéletében arra utasította Lengyelországot, hogy szüntesse meg a lengyel-német-cseh határ körzetében található Turow melletti külszíni lignitbányászatot. A bírósági határozat cseh kezdeményezésre született, ugyanis a lengyel hatóságok 2044-ig meghosszabbították a külfejtés művelési engedélyét anélkül, hogy az eljárást a szomszédos országokkal egyeztették volna.

A széndioxid ára májusban meghaladta az 57€/tonna értéket az európai piacokon. A Brexit következtében Nagy-Britannia kilépett az EU emissziókereskedelmi rendszeréből (ETS) és egy saját rendszert indított, amely májusban kezdte meg működését. A brit rendszerben is hasonló árszínvonal alakult ki, bár a két rendszer között nincs technikai kapcsolat. Szakértői vélemények szerint a jelenlegi kvóta árak már versenyképessé tehetik a széndioxid-leválasztási és tárolási/ újrahasznosítási (CCS/CCU) technológiákat.

Az Európai Bizottság július közepére tervezi kiadni következő jogalkotási csomagját, a “Fit for 55” (azaz “készen az 55-re”) csomagot, amely a 2030-ra tervezett 55%-os széndioxid kibocsátás csökkentés elérése érdekében tartalmazza majd   a vonatkozó irányelvek (emissziókereskedelmi, energiahatékonysági, megújuló energia) és a csatlakozó rendeletek módosítási javaslatait.

Folytatódhat az Északi Áramlat II csővezetékeinek lefektetése a német felségvizeken, miután az illetékes német hatóság erre megadta az engedélyt és a Biden adminisztráció visszavonta  korábbi szankcióját a kivitelező vállalat és vezetői tekintetében.

A szlovák nukleáris biztonsági hatóság (ÚJD) kiadta a mohi atomerőmű 3.sz reaktorblokkja üzembe helyezési engedélyét, amely feljogosít a nukleáris üzemanyag berakására.  Az atomerőmű 3-4 sz. VVER-440 technológiájú reaktorblokkjait eredetileg 2012-13-ban tervezték üzembe helyezni. Az eredetileg 2 Mrd €-ra tervezett beruházás a jelenlegi állapot szerint 6,8 Mrd €-ra rúg, amiből 1,5 Mrd € összeget tettek ki a post-Fukushima biztoságnövelő intézkedések.

Négy darab, Paks II-höz hasonló VVER-1200 reaktorblokk építését kezdte meg a Roszatom Kínában. Az ünnepélyes építés kezdésen virtuálisan voltak jelen Putyin és Hszi elnökök.

Az EDF 6 db új EPR reaktorblokk építésére vonatkozó javaslatot nyújtott be a francia kormánynak. Bár a francia kormány korábban úgy döntött, hogy új franciaországi atomerőmű építéséről csak a Flamanville-3 reaktorblokk üzembe helyezését követően (azaz a jelenlegi tervek szerint 2023-24-ban) dönt, az EDF javasolja, hogy a klímacélok teljesíthetősége érdekében lehetőleg már idén döntést kellene hozni a kormánynak.

Üzembe helyezték Németország és Norvégia közötti Nordlink egyenáramú kábel-összeköttetést. A “zöld távvezetéknek” is nevezett létesítmény lehetővé teszi a norvég vízerőművek és német szélerőművek termelése közti cserét, illetve kiegyenlítést. Az 1400 MW teljesítmény szállítására képes 500 kV feszültségű kábel 623 km hosszú, ebből kb. 500 km az Északi tenger alatt halad. A létesítmény 1, 8 Mrd € költséggel épült meg.

 

Az ETE díjazottjai és kitüntetettjei 2021-ben

Az ETE Elnöksége 2021. május 3- i ülésén figyelembe véve a szervezeti egységek javaslatait a Díjbizottság előterjesztésének alapján díjazta és kitüntetésben részesítette az egyesületi tevékenységben, valamint az energetika szakterületén végzett munkában kiemelkedő eredményeket elérő tagjait.

A díjazottakat és kitüntetetteket minderről Egyesületünk elnöke levélben értesítette. A díjakat és kitüntetéseket a járvány remélt mérséklését követően a II. félévben tervezzük átadni.

A díjazottak:

  1. Bubálik Sándor Szabó Imre-díj

 

A Bubálik Sándor által vezetett Veszprémi Csoport évtizedeken keresztül országos energetikai konferenciákat szervezett Balatonaligán. Ezek a rendezvények az ETE központi programjának is fontos eseményei voltak. A konferencia sorozat a rendszerváltás után a balatonaligai lehetőség megszűnését követően Sopronban tartották meg és kiegészítették ausztriai látogatással. A sikeres rendezvények megszervezése a körülmények változása folytán nem volt fenntartható. A Veszprémi Csoport hosszú éveken keresztül – saját maga által megtermelt anyagi eszközök igénybevételével – évente cserelátogatásokat szervezett lengyelországi energetikusokkal. Bubálik Sándor vezetésével a Veszprémi Csoport tevékenysége évtizedeken keresztül példamutató volt. Ezért Bubálik Sándornak a díj átadásával is köszönetet mondunk.

 

  1. Hadzsi Sádnor Szikla Géza-díj

 

Hadzsi Sándor a Mátrai Csoport leköszönő elnöke. A csoport munkájának hosszú éveken keresztül történő támogatásával, majd az elnöki feladatoknak az Erőmű bonyolult átalakulási folyamainak idején való felvállalásával nagy szerepe volt abban, hogy a csoport lényegében töretlenül tud működni. Az Erőmű egyik meghatározó szakmai irányítójaként fontos szerepet töltött be Magyarország második legnagyobb működő erőművének üzemeltetésében.

 

  1. Ludányi György Kerényi A. Ödön-díj

 

Ludányi György az ETE Mátrai Csoport emblematikus vezetője, elnöke volt több évtizeden keresztül. Döntő szerepe volt abban, hogy ez a csoport töretlenül, aktívan és eredményesen működött. Ludányi György kiemelkedő munkát végzett az Erőmű rekonstruálásban, fejlesztésében a kéntelenítő rendszer megvalósításában. Ludányi György jelenleg is aktív tagja Egyesületünk elnökségének.

 

  1. Némethi Balázs Szikla Géza-díj

 

Némethi Balázs “Távfűtési hőközpontok vizsgálata” című diplomatervét 2000-ben a Hőszolgáltatási Szakosztály díjazta. Azóta jelentős eredményeket ért el a hőszolgáltatási szakmában. Vezetője a Főtáv Távfelügyeleti Diszpécser szolgálatának és egyben az Irányítási Igazgatóság osztályvezetője. Még egyetemistaként lépett be az ETE-be. 2013 óta a Hőszolgáltatási Szakosztály vezetőségi tagja. Oktat a BME-n. A MaTáSZSZ Műszaki Bizottságának tagjaként fontos szerepet tölt be a két szervezet együttműködésében.

 

  1. Zanatyné Uitz Zsuzsanna Ségner János András-díj

 

Zanatyné Uitz Zsuzsanna Egyesületünk egyik legaktívabb tagja és a hőszolgáltatási szakma kimagasló művelője és szakértője. Az ETE-ben egyaránt tevékenyen vesz részt mind a Hőszolgáltatási Szakosztály, mind a Somogy megyei Csoport munkájában. Szakcikkeinek és szakmai előadásainak  felsorolása is több oldalt igényelne. A Hőszolgáltatási Szakosztály 2020.évi online Vándorgyűlésének egyik fő szervezője és lebonyolítója volt. Elnökségi tag a MaTáSSZ-ban és Mérnök Kamara Energetikai tagozatában. Az ETE Hőszolgáltatási Szakosztály alelnöke.

 

  1. Zsebik Albin Kerényi A. Ödön-díj

 

Dr. Zsebik Albin Egyesületünk működtetésének motorja. Tevékenysége évtizedek óta meghatározó az ETE életében. A közelmúltban kezdeményező szerepet töltött be új szakosztályunk, az Energiahatékonysági Szakosztály létrehozásában és működtetésében. Egyik fő szervezője és megvalósítója az Egyesület munkaprogramjának gerincét képező KLENEN konferenciáknak. Folyamatosan részt vesz a talán legeredményesebben működő szakosztályunk, a Hőszolgáltatási Szakosztály munkájában. Az ETE vezető tisztségviselői közül ő az, aki egyetemi kapcsolatai révén folyamatos együttműködést tart fenn az energetika fiatal szakembereivel.

 

 

Energiagazdálkodásért kitüntetésben részesültek:

  1. Bubálik Sándorné

 

Bubálik Sándorné szintén aktív tagja volt évtizedeken keresztül az ETE Veszprémi Csoportjának. Bubálik Sándor szervező és irányító tevékenységét mindenben segítette. Nagyrészt ő látta el azokat az adminisztratív munkákat, amelyek a balatonaligai majd a soproni országos konferenciák lebonyolítását biztosították.

 

  1. Gyenis Miklós

 

Gyenis Miklós 2016-ban végzett a Pécsi Tudományegyetemen. Szakdolgozatát az Egyetem diplomadíjjal jutalmazta. Jelenleg a Pécsi Távhő Kft. minőségügyi vezetője. Aktívan részt vesz a Hőszolgáltatási Szakosztály munkájában, szakmai előadásokat tart.

 

  1. Kaszás István

 

Kaszás István 1999 óta tevékenykedik a Távhő szolgáltatási szakmában, 2005-től a Tarjánhő KFT. osztályvezetője, majd fejlesztési vezetője. Az ETE-n kívül aktív tagja a MaTáSSZ-nak, szervezője Salgótarjánban a Távhőszolgáltatás Napja témájú évenként szervezett rendezvénynek.

 

  1. Koós László

 

Koós László 40 éve aktív ETE tag. Többféle oktatási tevékenységet folytatott. Szívügyének tekinti a fiatal nemzedék energetikai ismereteinek bővítését és szemléletének kialakítását. Hosszú éveken keresztül tartott középiskolákban energetikai témájú előadásokat, valamint szervezett tanulmányutakat.

 

  1. Szauter Ákos

 

Szauter Ákos a SzÉPHŐ Zrt. vezérigazgatója. Vezetésével jelentős fejlesztések valósultak meg a város távhőszolgáltatásában. Decentralizált távhőhálózatot alakítottak ki és körvezeték került kiépítésre, új fogyasztókat kapcsolt rá a távhőszolgáltatásra. 9 éve aktív tagja az ETE-nek.

 

 

 

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztály Vezetősége és a rendezvény szervezői nevében tájékoztatjuk, hogy Szakosztályunk a jelenlegi pandémiás időszakban, a korlátozó intézkedésekkel együtt élve is szervezi a hagyományos, őszi két napos Vándorgyűlését.

Dokumentum letöltése

 

Hazai hírek

A hó elején a MAVIR ill. szlovák partnere a SEPS átadták a két új magyar-szlovák 400 kV-os távvezetéket Gönyű-Bős-Nagygyőröd (Velky Dur)  és Sajóivánka- Rimaszombat között és megkezdődött ezeken a kereskedelmi forgalom. A több évtizedes előkészítés után átadott vezetékek magyarországi szakasza 4,2 km ill. 23.2 km hosszúságú, s a beruházás része volt a csatlakozó alállomások bővítése is.

Az MVM Energetika Zrt aláírta a szerződést az EON Csoporthoz tartozó ÉMÁSZ Zrt-vel az ÉMÁSZ Hálózati Kft 100%-os tulajdonrészének megvásárlásáról. A 1,5 millió fogyasztót ellátó miskolci székhelyű elosztóhálózati cég váratóan az év második felében kerül az MVM Csoport tulajdonába. Az ügylet a 2019-ben kötött MVM-EON megállapodás keretében jött létre, a vételárat nem hozták nyilvánosságra.

A MEKH határozatban kötelezte az FGSZ-t az új magyar-szerb vezetékszakasz hazai részének megvalósítására, hogy azon a 2021 október 1-ével kezdődő új földgáz évben már kapacitásokat lehessen lekötni. A 6 milliárd köbméter éves kapacitás megvalósításához szükséges fejlesztések finanszírozására a hivatal 4 milliárd Ft átcsoportosítását engedélyezte az FGSZ aukciós bevételeiből.

A hónap végén lemondott tisztségéről Fichtinger Gyula az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Lemondásának okát nem közölték, utódját még nem nevezték ki. Az OAH legkiemelkedőbb ez évi feladata a Paks II létesítési engedélyezési folyamatának lezárása.

A hónap utolsó napján a MEKH meghirdette a harmadik METÁR tendert. A kiírás értelmében – az előzőekhez hasonlóan – két kategóriában lehet benyújtani a pályázatokat: a 0,3-1 MW közötti ún. “kis” kategóriában összesen évi 50 GWh termelésére és max évi 200 millió Ft támogatásra, az 1-20 MW közötti “nagy” kategóriában évi összesen 250 GWh termelésére és évi 250 millió Ft támogatásra. A pályázatokat július 1-31 között lehet benyújtani a Hivatalhoz.

 

Nemzetközi hírek

 

Az Európai Bizottság közzétette a “Taxonómia” végrehajtási rendeletet tervezetét. A szabályozás célja a befektetők és a pénzügyi intézmények tájékoztatása azon technológiákról, amelyek a teljes klímasemlegesség megvalósítására és a körforgásos gazdaság fejlesztésére irányulnak. A tervezetben – néhány sajtóhírrel ellentétben – nem szerepel az atomenergia alkalmazása a támogatandó energiatechnológiák között. Ugyanakkor az EB által felkért szakérői bizottság elkészítette elemzését az atomenergia környezeti hatásairól a teljes ciklusra (uránbányászattól a hulladékok tárolásáig) vonatkozóan és megállapította, hogy az atomenergia alkalmazása előnyös a klímacélok elérése szempontjából és egyéb környezeti hatásai nem súlyosabbak a víz- vagy szélenergia alkalmazásáétól. A Bizottság a következő három hónapban végezteti el e jelentés elemzését, s ezután kerülhet sor – kedvező esetben – az atomenergia befogadására a taxonómia szabályozásba.

 

Biden USA elnök április 23-án a világ 40 fontos vezetőjével virtuális klímacsúcsot tartott. A megbeszélésen a világ több fontos vezetője, így többek között Xi kínai, Putyin orosz, Macron francia, Erdogan török elnök, Merkel német, Trudeeau kanadai, Modi indiai miniszterelnök, von der Leyen EB elnök is részt vett. A résztvevők elkötelezték magukat a 2050-es célok iránt és több új nemzeti vállalást jelentettek be és a novemberi COP-26 klímacsúcs (Glasgow) sikere érdekében is együttműködnek. Az USA részéről Biden elnök bejelentette, hogy 2030-ra a 2005. évi értékhez képest 50-52%-kal fogják csökkenteni az ÜHG kibocsátásokat.

Az EU vezető intézményei (Bizottság, Tanács, Parlament) politikai megállapodásra jutottak a 2030.évi 55%-os ÜHG kibocsátás-csökkentés mellett. Az Európai Bizottság egy “fit for 55” (azaz készen az 55-re) címmel folyamatba tette e módosított cél végrehajtása érdekében a jelenleg hatályos direktívák (pl. ETS, megújuló, energiahatékonysági) és szabályozások felülvizsgálatát.

Az áprilisban közétett adatok szerint tavaly az EUban a villamos energia igények 4%-kal csökkentek az előző évhez képest, a lakossági fogyasztás növekedése nem ellensúlyozta az üzleti szféra visszaesését. A megújuló energiák részaránya (39%) először haladta meg a fosszilis energiahordozók arányát (36%) a villamos energiatermelésben. Tavaly az EU-ban 29 GW új szél- és naperőművet adtak át.

Az OPEC+ országok április elején megállapodtak, hogy májustól három hónapon át fokozatos mértékben, mindösszesen 1141 hordó mennyiséggel növelik a napi kőolaj kitermelést a gazdasági helyreállítás következtében tapasztalt igény-növekedés kielégítése végett. A Brent ára a hó végén meghaladta a 67 USD/hordó értéket.

A lengyel kormány megállapodott a szakszervezetekkel a szénbányák bezárási programjáról. Az első bányát még idén, az utolsó kettőt 2049-ben zárják be, ekkortól megszűnik a szénbázisú villamos energiatermelés, amely jelenleg 73%-os súlyt képvisel a lengyel villamos energia mixben. A szénkitermelés egyébként évek óta csökken Lengyelországban; a 2012. évi 144 millió tonna 2019-re 112 millió tonnára és az előzetes adatok szerint tavalyra 100 millióra tonnára csökkent. A lengyel kormány ugyanakkor bejelentette, hogy a kincstár a lengyel villamos társaságoktól (PGE, ENEA, Tauron) jövőre kivásárolja a szénerőműveket és a hozzájuk tartozó külfejtéses bányákat és azokat egy létrehozandó állami vállalatba gyűjti. A program 70 erőmű blokkot érint.

A GAZPROM a 2019 végén üzembe helyezett, évi 38 Mrd köbméter kapacitású “Szibéria ereje” orosz kínai gázvezeték után egy újabbat tervez. Az új – Szojuz-Vosztok ( “Keleti -szövetség”) elnevezésű – vezeték évi 50 Mrd köbméter kapacitású lesz és Mongólián keresztül vezet Kínába.

Az USA Georgia Államában megkezdődött az épülő Vogtle Atomerőmű 3. sz (AP-1000) reaktorblokkján a melegjáratás. A tulajdonos cég, a Southern Csoporthoz tartozó Georgia Power bejelentette, hogy tartják a jelenlegi ütemterv szerinti ez év novemberi párhuzamos kapcsolási határidőt.

A cseh kormány – a cseh-orosz diplomáciai ütésváltások közepette – kizárta a Roszatom céget a Dukovány-5 atomerőmű építési tender eljáráson való részvételből, az orosz cég még konzorciumi tagként sem adhat be ajánlatot. A múlt hónapban meghirdetett előminősítési eljárásban így három cég, az EDF, a Westinghouse és a koreai KHNP vesz részt.

Hazai hírek

 

A MET Csoport aláírta az adásvételi szerződést az OPUS Nyrt-vel a TIGÁZ Földgázelosztó Zrt 49,57% -os részvénycsomagjának eladásáról. Így a legnagyobb hazai földgáz elosztóhálózat teljesen a Mészáros csoport érdekeltségbe kerül. A vételárat nem hozták nyilvánosságra.

Az OPUS Nyrt a hó végén az EON Hungária Zrt-vel is adásvételi szerződést kötött az EON Tiszántúli Áramhálózati Zrt megvásárlására, így a TITÁSZ is e cégcsoport érdekeltségébe kerül. A vételárat ez esetben sem hozták nyilvánosságra.

Az Országos Atomenergia Hivatal a Paks II reaktorblokkok létesítési engedélyezési eljárása keretében elektronikus közmeghallgatást tartott. A felvetett kérdésekre a válaszokat az OAH írásban fogja megadni.

Mindkét fél részéről (MAVIR, ill. ELES) bejelentették, hogy a magyar-szlovén kétrendszerű 400 kV-os alaphálózati összeköttetés Pince és Cirkovce között 2022 márciusra készül el.

 

Nemzetközi hírek

 

Hét európai ország (hazánk, Csehország, Franciaország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) miniszterelnöke közös levélben szólította fel az Európai Bizottság vezetőit, hogy a 2050-es és a 2030-as klímacélok megvalósítása érdekében ismerjék el az atomenergia pozitív szerepét.

A Nemzetközi Energia Ügynökség 40 ország és az EU vezetőivel tartott a hó végén egy “IEA-COP26 Net Zero” videokonferenciát, amely a novemberben Glasgowban rendezendő COP-26 nemzetközi klímacsúcs előkészítése keretében tartottak. A csúcs résztvevői közül 20 állam, köztük pl. hazánk, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország képviselői elfogadtak egy “7 alapelv” elnevezésű dokumentumot, amely felhívást tartalmaz arra, hogy a 2050-évi nettó zéró karbonkibocsátás érdekében mely elveket kell követni.

Az ENSREG (az EU országok nukleáris biztonsági felügyeleteinek csoportja) az Asztravec belorusz atomerőműben folytatott missziója során alapvetően pozitívan értékelte egy korábbi (2018-as) vizsgálata során feltárt biztonsági hiányosságok felszámolására tett lépéseket. Hasonlóan biztonságosnak ítélte a NAÜ főigazgatója az első belorusz atomerőmű biztonságos voltát. Az Asztravec Atomerőmű két 1200 MW-os orosz blokkal létesül, amelyek Paks II-höz hasonlóak, az első reaktorblokkot a közelmúltban helyezték üzembe, a második blokkon e hónapban fejezték be a szerelési munkákat. Az Európai Parlament a közelmúltban az atomerőmű azonnali leállítására szólította fel Fehéroroszországot a vélt biztonsági hiányosságok miatt.

Putyin orosz elnök 2045-re 25%-osra kívánja emelni az atomenergia részarányát az energia mixben. Ehhez 45 új reaktorblokk létesítése válik szükségessé.

A román állami gázvállalat, a ROMGAZ kötelező vételi ajánlatott tett a Neptun fekete tengeri gázmező részvényeinek 50%-át kitevő, az Exxon-Mobil által birtokolt csomagra. A még termelésbe nem vett gázmező másik 50%-os tulajdonosa az osztrák ÖMV.

A BP cég egy 1 GW-os “kék hidrogén” üzemet tervez létesíteni a Teeside olajfinomító mellett. A létesítmény földgázból állítana elő hidrogént és évi 2 millió tonna széndioxidot, mely utóbbit tárolni akarják.

Az osztrák Verbund villamos művek 480 MW-tal bővíti a kapruni (Limberg) szivattyús tározós vízerőművet. A kivitelezési munkákat még idén megkezdik, és 2025-re készül el a létesítmény.

2020-ban 8,7%-kal csökkentek Németország ÜHG kibocsátásai, ezen belül a széndioxid emisszió 9,4%-kal volt kevesebb az előző évinél. Az energiaszektor széndioxid kibocsátásai 14,5%-kal csökkentek a szén- és ligniterőművek leállása, ill. alacsonyabb termelése miatt.

A német kormány peren kívüli egyezség keretében összesen 2,4 milliárd € kártérítést fizet négy energiacégnek (Vattenfall, RWE, EON és EnBW) az atomerőműveik kényszerű bezáratása miatt.

Kína 2025-re 40%-kal, 50 GW-ról 70 GW-ra növeli atomerőművi kapacitásait, de folytatja szénerőművek építését is. Az ázsiai országban a tervek szerint 2025-re a 20%-ot érhet el a nem fosszilis energiatermelés aránya és 18%-kal csökken a GDPre vetített energiafelhasználás.

 

 

“A KLENEN’21 konferencia előzetesen meghirdetett időpontjára, 2021. március 10-én 9 órára ütemeztük az ETE Energiahatékonysági Szakosztályának és az AEE Magyar tagozatának szakmai rendezvényét, amelynek on-line formában történő elérését az Energetikai Szakkollégisták az érdeklődőknek díjmentesen tették lehetővé.

A rendezvényt a KLENEN’21 konferencia időpontjának elhalasztása miatt a regisztrált részvevőknek kis kárpótlásul is szántuk. (A KLENEN’21 konferencia új időpontja: 2021. május 26-27, regisztrálni lehet április 15-ig, www.klenen.eu)

A két 30-30 perces előadás az energiahatékonysági törvény módosítása által bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel foglalkozott. “

Program letöltése

A Szenior Klub tervei

Az ETE Szenior Energetikusok Klubjának szokásos heti előadásai jó alkalmat teremtettek tájékozottságunk szélesítésére, ismereteink bővítésére és a személyes kapcsolattartásra. Követhettük a hazai energetika legújabb eseményeit, fejlődési folyamatait.

Sajnos, az elmúlt év járvánnyal sújtott időszaka nem tette lehetővé korábbi rendszeres összejöveteleink megtartását és úgy tűnik, erre egy ideig még nem lesz módunk.

Az internetes fejlesztések eredményeképpen új formák és eszközök jelentek meg, elérhetővé váltak az on-line rendezvények, előadások, kerekasztal beszélgetések. Az ETE vezetőségével egyeztetve ezekkel a formákkal mi is élni szeretnénk és interneten elérhető előadásokkal igyekszünk pótolni Klubunk rendezvényeit, amíg a személyes részvételű összejövetelek megint lehetővé vállnak.

Ezért kérjük az Egyesület és a Klub tagjait, az előadásai iránt érdeklődőket, hogy elektronikus elérhetőségüket közlésével jelentkezzenek az ETE Titkárságán (titkarsag@ete-net.hu). A jelentkezőket közvetlenül értesíteni fogjuk az internetes előadások hozzáférési lehetőségeiről.

dr. Czibolya László

Hazai hírek

A MEKH közzétette a második METÁR tender eredményeit. A kiírásra összesen 272 pályázat érkezett. A “kis” kategóriában 30 nyertest hirdettek, 25 MW összes teljesítőképességgel, évi 40 GWh termeléssel, 21-23 Ft/kWh árakkal, a rendelkezésre álló támogatási összeg 37,5%-át használván fel. A “nagy” kategóriában 6 nyertes pályázó összes 185 MW teljesítőképességgel évi 302,7 GWh termeléssel 16,2-17,9 Ft/Kwh árakkal, amelyekhez nem vesznek igénybe támogatást. A pályázat sikerét a csökkenő árak mellett jelzi, hogy a támogatási keretnek csak kisebb részét kellett felhasználni.

A MEKH jóváhagyta a MAVIR új módszerrel készített 10 éves hálózatfejlesztési tervét és megkezdte az egyeztetéseket az FGSZ által benyújtott tízéves gázrendszer fejlesztési tervéről.

A Mátrai Erőmű megújítása során először az 500 MW-os gázos blokk megépítésére van szükség, ezt 2025-re kell elkészíteni, amikor is a lignitbázisú villamos energiatermelés a jelenlegi blokkokban leáll – közölték a kormányzat, az MVM Csoport és az erőmű illetékesei. Az erőmű átalakítást az EU LIFE programja 5,2 Mrd Ft-tal támogatja, de más EU források is igénybe vehetők lesznek.

Február 11-én új történelmi villamos energia rendszerterhelési csúcs született 7119 MW értékkel, ami 14 MW-tal haladta meg a z eddigi – tavaly decemberben regisztrált – csúcsot.

Az ELMŰ és az ÉMÁSZ bejelentette, hogy abba kívánják hagyni a villamos energia egyetemes szolgáltatást és ennek megfelelő kérelemmel éltek a MEKH felé. A jogszabályok szerint a tevékenység akkor szüntethető meg, ha más szolgáltató ezt vállalja, és azt a MEKH elfogadja, A Hivatal a vonatkozó felhívást közzétette. Az MVM Csoport jelezte, hogy vizsgálják a 2,2 millió fogyasztó átvételét. Az MVM Next Zrt egyébként országos egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkezik.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Steiner Attila váltotta Kaderják Pétert az energetikáért felelős államtitkári pozícióban. A közgazdász előzőleg az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt. Jelenlegi beosztásában az energia- és klímapolitikáért és a körforgásos gazdaság kifejlesztéséért felel.

 

Nemzetközi hírek

 

Az Egyesült Államok hivatalosan is visszalépett a párizsi klímaegyezménybe. A Biden adminisztráció is bejelentette a 2050-es karbonsemlegességi célt. A részletes programot és a nemzeti vállalásokat az USA kormánya várhatóan a közeljövőben bejelenti.

Tavaly nyáron a járvány következtében felére estek a széndioxid kvóta árak Európában, majd az év utolsó negyedévében növekedésnek indultak, ami az év eleje óta is folytatódott. A kvótaár februárban történelmi magasságba emelkedett, meghaladta a 40 €/t értéket.

A USA középső és déli vidékeit érő rendkívüli hidegfront (a -9 fokos hőmérséklet 25 C-kal hidegebb a februárban szokásosnál) súlyos áramellátási zavarokat okozott Texas államban, amelynek önálló -szigetüzemű – villamos energia rendszere van. A rendkívüli hideghez nem szokott, erre nem tervezett rendszerben a földgáz kutak és az erőművek rendszerei sorra lefagytak csakúgy, mint egyes szélerőművek is, ráadásul csak gyenge szél jellemezte az időjárást. A villamos energia igények 30%-kal haladták meg a rendelkezésre álló kapacitásokat. A rendszerösszeomlást sikerült elkerülni – súlyos korlátozások árán, amelyek több napig tartottak és több, mint 4 millió lakossági fogyasztót is érintettek. Csúcsban a villamos energia nagykereskedelmi ára elérte a 9000 USD/MWh értéket. Texas villamos energia rendszere 77,2 GW beépített teljesítőképességgel rendelkezik, ennek 53%-a gáztüzelésű, 23%-a szélerőmű, 14% széntüzelésű erőmű, 5% nukleáris. A lakosság 60%-a árammal fűt.

Tavaly a világ tengeri szélerőmű teljesítőképessége 6 GW-tal nőtt, ennek több, mint felét, 31 GW-ot Kínában, a második Hollandiában 1,5 GW-ot, míg a harmadik Belgiumban 703 MW-ot helyeztek üzembe. 2020 végén a globális off-shore szélerőmű kapacitás 35,2 GW volt, ennek 29%-a (10,2 GW) az Egyesült Királyság vizein működött, a második helyezett Kína 9,9 GW-tal míg a harmadik Németország 7,7 GW-tal rendelkezett.

Március 1-től az EU-ban, így hazánkban is a háztartási készülékek új típusú energiacímkézése lép hatályba. Ez első lépésben a mosó- és mosogatógépekre, a hűtőszekrényekre és a TV készülékekre vonatkozik.