Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztály Vezetősége és a rendezvény szervezői nevében tájékoztatjuk, hogy Szakosztályunk a jelenlegi pandémiás időszakban, a korlátozó intézkedésekkel együtt élve is szervezi a hagyományos, őszi két napos Vándorgyűlését.

Dokumentum letöltése

 

Hazai hírek

A hó elején a MAVIR ill. szlovák partnere a SEPS átadták a két új magyar-szlovák 400 kV-os távvezetéket Gönyű-Bős-Nagygyőröd (Velky Dur)  és Sajóivánka- Rimaszombat között és megkezdődött ezeken a kereskedelmi forgalom. A több évtizedes előkészítés után átadott vezetékek magyarországi szakasza 4,2 km ill. 23.2 km hosszúságú, s a beruházás része volt a csatlakozó alállomások bővítése is.

Az MVM Energetika Zrt aláírta a szerződést az EON Csoporthoz tartozó ÉMÁSZ Zrt-vel az ÉMÁSZ Hálózati Kft 100%-os tulajdonrészének megvásárlásáról. A 1,5 millió fogyasztót ellátó miskolci székhelyű elosztóhálózati cég váratóan az év második felében kerül az MVM Csoport tulajdonába. Az ügylet a 2019-ben kötött MVM-EON megállapodás keretében jött létre, a vételárat nem hozták nyilvánosságra.

A MEKH határozatban kötelezte az FGSZ-t az új magyar-szerb vezetékszakasz hazai részének megvalósítására, hogy azon a 2021 október 1-ével kezdődő új földgáz évben már kapacitásokat lehessen lekötni. A 6 milliárd köbméter éves kapacitás megvalósításához szükséges fejlesztések finanszírozására a hivatal 4 milliárd Ft átcsoportosítását engedélyezte az FGSZ aukciós bevételeiből.

A hónap végén lemondott tisztségéről Fichtinger Gyula az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Lemondásának okát nem közölték, utódját még nem nevezték ki. Az OAH legkiemelkedőbb ez évi feladata a Paks II létesítési engedélyezési folyamatának lezárása.

A hónap utolsó napján a MEKH meghirdette a harmadik METÁR tendert. A kiírás értelmében – az előzőekhez hasonlóan – két kategóriában lehet benyújtani a pályázatokat: a 0,3-1 MW közötti ún. “kis” kategóriában összesen évi 50 GWh termelésére és max évi 200 millió Ft támogatásra, az 1-20 MW közötti “nagy” kategóriában évi összesen 250 GWh termelésére és évi 250 millió Ft támogatásra. A pályázatokat július 1-31 között lehet benyújtani a Hivatalhoz.

 

Nemzetközi hírek

 

Az Európai Bizottság közzétette a “Taxonómia” végrehajtási rendeletet tervezetét. A szabályozás célja a befektetők és a pénzügyi intézmények tájékoztatása azon technológiákról, amelyek a teljes klímasemlegesség megvalósítására és a körforgásos gazdaság fejlesztésére irányulnak. A tervezetben – néhány sajtóhírrel ellentétben – nem szerepel az atomenergia alkalmazása a támogatandó energiatechnológiák között. Ugyanakkor az EB által felkért szakérői bizottság elkészítette elemzését az atomenergia környezeti hatásairól a teljes ciklusra (uránbányászattól a hulladékok tárolásáig) vonatkozóan és megállapította, hogy az atomenergia alkalmazása előnyös a klímacélok elérése szempontjából és egyéb környezeti hatásai nem súlyosabbak a víz- vagy szélenergia alkalmazásáétól. A Bizottság a következő három hónapban végezteti el e jelentés elemzését, s ezután kerülhet sor – kedvező esetben – az atomenergia befogadására a taxonómia szabályozásba.

 

Biden USA elnök április 23-án a világ 40 fontos vezetőjével virtuális klímacsúcsot tartott. A megbeszélésen a világ több fontos vezetője, így többek között Xi kínai, Putyin orosz, Macron francia, Erdogan török elnök, Merkel német, Trudeeau kanadai, Modi indiai miniszterelnök, von der Leyen EB elnök is részt vett. A résztvevők elkötelezték magukat a 2050-es célok iránt és több új nemzeti vállalást jelentettek be és a novemberi COP-26 klímacsúcs (Glasgow) sikere érdekében is együttműködnek. Az USA részéről Biden elnök bejelentette, hogy 2030-ra a 2005. évi értékhez képest 50-52%-kal fogják csökkenteni az ÜHG kibocsátásokat.

Az EU vezető intézményei (Bizottság, Tanács, Parlament) politikai megállapodásra jutottak a 2030.évi 55%-os ÜHG kibocsátás-csökkentés mellett. Az Európai Bizottság egy “fit for 55” (azaz készen az 55-re) címmel folyamatba tette e módosított cél végrehajtása érdekében a jelenleg hatályos direktívák (pl. ETS, megújuló, energiahatékonysági) és szabályozások felülvizsgálatát.

Az áprilisban közétett adatok szerint tavaly az EUban a villamos energia igények 4%-kal csökkentek az előző évhez képest, a lakossági fogyasztás növekedése nem ellensúlyozta az üzleti szféra visszaesését. A megújuló energiák részaránya (39%) először haladta meg a fosszilis energiahordozók arányát (36%) a villamos energiatermelésben. Tavaly az EU-ban 29 GW új szél- és naperőművet adtak át.

Az OPEC+ országok április elején megállapodtak, hogy májustól három hónapon át fokozatos mértékben, mindösszesen 1141 hordó mennyiséggel növelik a napi kőolaj kitermelést a gazdasági helyreállítás következtében tapasztalt igény-növekedés kielégítése végett. A Brent ára a hó végén meghaladta a 67 USD/hordó értéket.

A lengyel kormány megállapodott a szakszervezetekkel a szénbányák bezárási programjáról. Az első bányát még idén, az utolsó kettőt 2049-ben zárják be, ekkortól megszűnik a szénbázisú villamos energiatermelés, amely jelenleg 73%-os súlyt képvisel a lengyel villamos energia mixben. A szénkitermelés egyébként évek óta csökken Lengyelországban; a 2012. évi 144 millió tonna 2019-re 112 millió tonnára és az előzetes adatok szerint tavalyra 100 millióra tonnára csökkent. A lengyel kormány ugyanakkor bejelentette, hogy a kincstár a lengyel villamos társaságoktól (PGE, ENEA, Tauron) jövőre kivásárolja a szénerőműveket és a hozzájuk tartozó külfejtéses bányákat és azokat egy létrehozandó állami vállalatba gyűjti. A program 70 erőmű blokkot érint.

A GAZPROM a 2019 végén üzembe helyezett, évi 38 Mrd köbméter kapacitású “Szibéria ereje” orosz kínai gázvezeték után egy újabbat tervez. Az új – Szojuz-Vosztok ( “Keleti -szövetség”) elnevezésű – vezeték évi 50 Mrd köbméter kapacitású lesz és Mongólián keresztül vezet Kínába.

Az USA Georgia Államában megkezdődött az épülő Vogtle Atomerőmű 3. sz (AP-1000) reaktorblokkján a melegjáratás. A tulajdonos cég, a Southern Csoporthoz tartozó Georgia Power bejelentette, hogy tartják a jelenlegi ütemterv szerinti ez év novemberi párhuzamos kapcsolási határidőt.

A cseh kormány – a cseh-orosz diplomáciai ütésváltások közepette – kizárta a Roszatom céget a Dukovány-5 atomerőmű építési tender eljáráson való részvételből, az orosz cég még konzorciumi tagként sem adhat be ajánlatot. A múlt hónapban meghirdetett előminősítési eljárásban így három cég, az EDF, a Westinghouse és a koreai KHNP vesz részt.

Hazai hírek

 

A MET Csoport aláírta az adásvételi szerződést az OPUS Nyrt-vel a TIGÁZ Földgázelosztó Zrt 49,57% -os részvénycsomagjának eladásáról. Így a legnagyobb hazai földgáz elosztóhálózat teljesen a Mészáros csoport érdekeltségbe kerül. A vételárat nem hozták nyilvánosságra.

Az OPUS Nyrt a hó végén az EON Hungária Zrt-vel is adásvételi szerződést kötött az EON Tiszántúli Áramhálózati Zrt megvásárlására, így a TITÁSZ is e cégcsoport érdekeltségébe kerül. A vételárat ez esetben sem hozták nyilvánosságra.

Az Országos Atomenergia Hivatal a Paks II reaktorblokkok létesítési engedélyezési eljárása keretében elektronikus közmeghallgatást tartott. A felvetett kérdésekre a válaszokat az OAH írásban fogja megadni.

Mindkét fél részéről (MAVIR, ill. ELES) bejelentették, hogy a magyar-szlovén kétrendszerű 400 kV-os alaphálózati összeköttetés Pince és Cirkovce között 2022 márciusra készül el.

 

Nemzetközi hírek

 

Hét európai ország (hazánk, Csehország, Franciaország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) miniszterelnöke közös levélben szólította fel az Európai Bizottság vezetőit, hogy a 2050-es és a 2030-as klímacélok megvalósítása érdekében ismerjék el az atomenergia pozitív szerepét.

A Nemzetközi Energia Ügynökség 40 ország és az EU vezetőivel tartott a hó végén egy “IEA-COP26 Net Zero” videokonferenciát, amely a novemberben Glasgowban rendezendő COP-26 nemzetközi klímacsúcs előkészítése keretében tartottak. A csúcs résztvevői közül 20 állam, köztük pl. hazánk, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország képviselői elfogadtak egy “7 alapelv” elnevezésű dokumentumot, amely felhívást tartalmaz arra, hogy a 2050-évi nettó zéró karbonkibocsátás érdekében mely elveket kell követni.

Az ENSREG (az EU országok nukleáris biztonsági felügyeleteinek csoportja) az Asztravec belorusz atomerőműben folytatott missziója során alapvetően pozitívan értékelte egy korábbi (2018-as) vizsgálata során feltárt biztonsági hiányosságok felszámolására tett lépéseket. Hasonlóan biztonságosnak ítélte a NAÜ főigazgatója az első belorusz atomerőmű biztonságos voltát. Az Asztravec Atomerőmű két 1200 MW-os orosz blokkal létesül, amelyek Paks II-höz hasonlóak, az első reaktorblokkot a közelmúltban helyezték üzembe, a második blokkon e hónapban fejezték be a szerelési munkákat. Az Európai Parlament a közelmúltban az atomerőmű azonnali leállítására szólította fel Fehéroroszországot a vélt biztonsági hiányosságok miatt.

Putyin orosz elnök 2045-re 25%-osra kívánja emelni az atomenergia részarányát az energia mixben. Ehhez 45 új reaktorblokk létesítése válik szükségessé.

A román állami gázvállalat, a ROMGAZ kötelező vételi ajánlatott tett a Neptun fekete tengeri gázmező részvényeinek 50%-át kitevő, az Exxon-Mobil által birtokolt csomagra. A még termelésbe nem vett gázmező másik 50%-os tulajdonosa az osztrák ÖMV.

A BP cég egy 1 GW-os “kék hidrogén” üzemet tervez létesíteni a Teeside olajfinomító mellett. A létesítmény földgázból állítana elő hidrogént és évi 2 millió tonna széndioxidot, mely utóbbit tárolni akarják.

Az osztrák Verbund villamos művek 480 MW-tal bővíti a kapruni (Limberg) szivattyús tározós vízerőművet. A kivitelezési munkákat még idén megkezdik, és 2025-re készül el a létesítmény.

2020-ban 8,7%-kal csökkentek Németország ÜHG kibocsátásai, ezen belül a széndioxid emisszió 9,4%-kal volt kevesebb az előző évinél. Az energiaszektor széndioxid kibocsátásai 14,5%-kal csökkentek a szén- és ligniterőművek leállása, ill. alacsonyabb termelése miatt.

A német kormány peren kívüli egyezség keretében összesen 2,4 milliárd € kártérítést fizet négy energiacégnek (Vattenfall, RWE, EON és EnBW) az atomerőműveik kényszerű bezáratása miatt.

Kína 2025-re 40%-kal, 50 GW-ról 70 GW-ra növeli atomerőművi kapacitásait, de folytatja szénerőművek építését is. Az ázsiai országban a tervek szerint 2025-re a 20%-ot érhet el a nem fosszilis energiatermelés aránya és 18%-kal csökken a GDPre vetített energiafelhasználás.

 

 

“A KLENEN’21 konferencia előzetesen meghirdetett időpontjára, 2021. március 10-én 9 órára ütemeztük az ETE Energiahatékonysági Szakosztályának és az AEE Magyar tagozatának szakmai rendezvényét, amelynek on-line formában történő elérését az Energetikai Szakkollégisták az érdeklődőknek díjmentesen tették lehetővé.

A rendezvényt a KLENEN’21 konferencia időpontjának elhalasztása miatt a regisztrált részvevőknek kis kárpótlásul is szántuk. (A KLENEN’21 konferencia új időpontja: 2021. május 26-27, regisztrálni lehet április 15-ig, www.klenen.eu)

A két 30-30 perces előadás az energiahatékonysági törvény módosítása által bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel foglalkozott. “

Program letöltése

A Szenior Klub tervei

Az ETE Szenior Energetikusok Klubjának szokásos heti előadásai jó alkalmat teremtettek tájékozottságunk szélesítésére, ismereteink bővítésére és a személyes kapcsolattartásra. Követhettük a hazai energetika legújabb eseményeit, fejlődési folyamatait.

Sajnos, az elmúlt év járvánnyal sújtott időszaka nem tette lehetővé korábbi rendszeres összejöveteleink megtartását és úgy tűnik, erre egy ideig még nem lesz módunk.

Az internetes fejlesztések eredményeképpen új formák és eszközök jelentek meg, elérhetővé váltak az on-line rendezvények, előadások, kerekasztal beszélgetések. Az ETE vezetőségével egyeztetve ezekkel a formákkal mi is élni szeretnénk és interneten elérhető előadásokkal igyekszünk pótolni Klubunk rendezvényeit, amíg a személyes részvételű összejövetelek megint lehetővé vállnak.

Ezért kérjük az Egyesület és a Klub tagjait, az előadásai iránt érdeklődőket, hogy elektronikus elérhetőségüket közlésével jelentkezzenek az ETE Titkárságán (titkarsag@ete-net.hu). A jelentkezőket közvetlenül értesíteni fogjuk az internetes előadások hozzáférési lehetőségeiről.

dr. Czibolya László

Hazai hírek

A MEKH közzétette a második METÁR tender eredményeit. A kiírásra összesen 272 pályázat érkezett. A “kis” kategóriában 30 nyertest hirdettek, 25 MW összes teljesítőképességgel, évi 40 GWh termeléssel, 21-23 Ft/kWh árakkal, a rendelkezésre álló támogatási összeg 37,5%-át használván fel. A “nagy” kategóriában 6 nyertes pályázó összes 185 MW teljesítőképességgel évi 302,7 GWh termeléssel 16,2-17,9 Ft/Kwh árakkal, amelyekhez nem vesznek igénybe támogatást. A pályázat sikerét a csökkenő árak mellett jelzi, hogy a támogatási keretnek csak kisebb részét kellett felhasználni.

A MEKH jóváhagyta a MAVIR új módszerrel készített 10 éves hálózatfejlesztési tervét és megkezdte az egyeztetéseket az FGSZ által benyújtott tízéves gázrendszer fejlesztési tervéről.

A Mátrai Erőmű megújítása során először az 500 MW-os gázos blokk megépítésére van szükség, ezt 2025-re kell elkészíteni, amikor is a lignitbázisú villamos energiatermelés a jelenlegi blokkokban leáll – közölték a kormányzat, az MVM Csoport és az erőmű illetékesei. Az erőmű átalakítást az EU LIFE programja 5,2 Mrd Ft-tal támogatja, de más EU források is igénybe vehetők lesznek.

Február 11-én új történelmi villamos energia rendszerterhelési csúcs született 7119 MW értékkel, ami 14 MW-tal haladta meg a z eddigi – tavaly decemberben regisztrált – csúcsot.

Az ELMŰ és az ÉMÁSZ bejelentette, hogy abba kívánják hagyni a villamos energia egyetemes szolgáltatást és ennek megfelelő kérelemmel éltek a MEKH felé. A jogszabályok szerint a tevékenység akkor szüntethető meg, ha más szolgáltató ezt vállalja, és azt a MEKH elfogadja, A Hivatal a vonatkozó felhívást közzétette. Az MVM Csoport jelezte, hogy vizsgálják a 2,2 millió fogyasztó átvételét. Az MVM Next Zrt egyébként országos egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkezik.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Steiner Attila váltotta Kaderják Pétert az energetikáért felelős államtitkári pozícióban. A közgazdász előzőleg az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt. Jelenlegi beosztásában az energia- és klímapolitikáért és a körforgásos gazdaság kifejlesztéséért felel.

 

Nemzetközi hírek

 

Az Egyesült Államok hivatalosan is visszalépett a párizsi klímaegyezménybe. A Biden adminisztráció is bejelentette a 2050-es karbonsemlegességi célt. A részletes programot és a nemzeti vállalásokat az USA kormánya várhatóan a közeljövőben bejelenti.

Tavaly nyáron a járvány következtében felére estek a széndioxid kvóta árak Európában, majd az év utolsó negyedévében növekedésnek indultak, ami az év eleje óta is folytatódott. A kvótaár februárban történelmi magasságba emelkedett, meghaladta a 40 €/t értéket.

A USA középső és déli vidékeit érő rendkívüli hidegfront (a -9 fokos hőmérséklet 25 C-kal hidegebb a februárban szokásosnál) súlyos áramellátási zavarokat okozott Texas államban, amelynek önálló -szigetüzemű – villamos energia rendszere van. A rendkívüli hideghez nem szokott, erre nem tervezett rendszerben a földgáz kutak és az erőművek rendszerei sorra lefagytak csakúgy, mint egyes szélerőművek is, ráadásul csak gyenge szél jellemezte az időjárást. A villamos energia igények 30%-kal haladták meg a rendelkezésre álló kapacitásokat. A rendszerösszeomlást sikerült elkerülni – súlyos korlátozások árán, amelyek több napig tartottak és több, mint 4 millió lakossági fogyasztót is érintettek. Csúcsban a villamos energia nagykereskedelmi ára elérte a 9000 USD/MWh értéket. Texas villamos energia rendszere 77,2 GW beépített teljesítőképességgel rendelkezik, ennek 53%-a gáztüzelésű, 23%-a szélerőmű, 14% széntüzelésű erőmű, 5% nukleáris. A lakosság 60%-a árammal fűt.

Tavaly a világ tengeri szélerőmű teljesítőképessége 6 GW-tal nőtt, ennek több, mint felét, 31 GW-ot Kínában, a második Hollandiában 1,5 GW-ot, míg a harmadik Belgiumban 703 MW-ot helyeztek üzembe. 2020 végén a globális off-shore szélerőmű kapacitás 35,2 GW volt, ennek 29%-a (10,2 GW) az Egyesült Királyság vizein működött, a második helyezett Kína 9,9 GW-tal míg a harmadik Németország 7,7 GW-tal rendelkezett.

Március 1-től az EU-ban, így hazánkban is a háztartási készülékek új típusú energiacímkézése lép hatályba. Ez első lépésben a mosó- és mosogatógépekre, a hűtőszekrényekre és a TV készülékekre vonatkozik.

Hazai hírek

Az év első napjaiban megkezdődött a Krk sziget melletti úszó LNG terminal próbaüzeme, majd annak lezártakor a hó végén ünnepélyesen felavatták a létesítményt. A próbaüzemhez az első szállítmány a Tristar Ruby amerikai tankerhajón érkezett, 143 ezer köbméter cseppfolyósított gázt szállítva, (ez 91 millió köbméter gázt jelent), amelynek címzettje a Magyar Földgázkereskedő Zrt.

A MEKH bejelentette, hogy a pályázat értékelő bizottság befejezte a METÁR-2 tenderre beadott ajánlatok értékelését, s azt a megfelelő javaslattal benyújtotta a Hivatalnak. A Hivatalos eredményhirdetésre februárban kerül sor.

A MAVIR előzetes adatai szerint 2020-ban a bruttó hazai villamos energia felhasználás 45,13 TWh volt, ami 1,17%-kal alacsonyabb az előző évinél. Az import hányad a 2019-es 27,56%-ról 25,8%-ra csökkent. Az éves csúcsterhelés december 3-án volt 7095 MW értékkel, ami 10 MW-tal marad el a tavalyelőtti történelmi csúcstól. A Paksi Atomerőmű 16.054,9 GWh áramot termelt, ami kissé elmarad a 2019-es csúcsértéktől.

Sajtóhírek szerint tavaly decemberben a Magyar Állam mintegy 210 Mrd Forinttal növelte meg az MVM (új nevén MVM Energetika Zrt) jegyzett tőkéjét.

Az Országos Atomenergia Hivatal létszámhiánnyal küzd. emiatt a Paks II. létesítési engedélykérelmének elbírálásához a Hivatal vélhetően igénybe fogja venni a törvény által biztosított 3 havi hosszabbítási lehetőséget – közölte a sajtó képviselőivel Fichtinger Gyula főigazgató.

Virtuálisan szervezett tisztújító közgyűlésen Jászay Tamást választották meg a Magyar Energetikai Társaság elnökének.

 

Nemzetközi hírek

Biden USA elnök első munkanapjai során számos klímaügyi elnöki rendelkezést írt alá. Ezek értelmében az ország visszalép a párizsi klímaegyezménybe, megszüntetik a fosszilis energiahordozók állami támogatását, szövetségi területeken megtiltják a kőolaj és a földgáz kitermelését, 2030-ra megkétszerezik a tengeri szélerőművek termelését.

Az USA Energia Információs Ügynöksége szerint idén 9100 MW erőmű leállítását tervezik az Egyesült Államokban, ebből 5100 MW atomerőművi és 2700 MW szénerőművi kapacitás. Az USA-ban a múlt év végén 95 reaktorblokk volt üzemben 102 GW beépített teljesítőképességgel.

Németországban 2020-ban a villamos energia rendszer terhelése 3,2%-kal csökkent az előző évhez képest. 12%-kal csökkent a hagyományos és 4,1%-kal nőtt a megújulós áramtermelés, amely elérte a 49.3%-os arányt. Ebből 27,4%-ot képviseltek a szélerőművek és 9,7%-ot a naperőművek.

Kínában tavaly 3,1 %-kal nőtt a villamos energiafogyasztás. 2020-ban 72 GW szélerőművet és 48 GW naperőművet helyeztek üzembe. Az év végén az ázsiai országban 282 GW szél- és 253 GW naperőmű üzemelt. Ugyanakkor 0,9%-kal nőtt és széntermelés és 1,5%-kal nőtt a szénimport.

A Bloomberg New Energy Finance intézet közzétette 2021. évi előjelzését a villamos energia rendszer átalakulásával kapcsolatos beruházási ügyekben. Az előjelzés értelmében idén világviszonylatban 150 GW-tal nő a naperőművek és 84 GW-tal a szélerőművek teljesítőképessége. 4,4 millió új villany és konnektoros hybrid személygépkocsit vásárolnak, és 12 millió darab hőszivattyú kerül üzembe, 240 MW kapacitással létesülnek elektrolizálók. Ugyanakkor az intézet a lítium és kobalt drágulása miatt megemelte az akkumulátorok 2030-as egységárára vonatkozó előjelzését: a korábbi 58 USD/kWh-ról 70 USD/kWh-ra.

Vegyes hírek érkeztek januárban az Északi Áramlat-2 gázvezeték sorsáról: a szankciók ellenére az orosz tulajdonú hajó megkezdte a csövek lefektetését a dán vizeken és az illetékes német hatóság is kiadta ehhez az engedélyt a német felségterület vonatkozásában, azonban ezt környezetvédő szervezetek bíróságon megtámadták. Biden amerikai elnök elődjéhez hasonlóan állást foglalt a vezeték befejezése ellen, és a Navalnij ügy kapcsán hasonló álláspontot fogadott el az Európai Parlament is.

Üzembe helyezték a “Balkáni Áramlat”, azaz a Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszát. Az átadási ünnepséget a vajdasági Boldogasszonyfán rendezték és a Gazprom megkezdte a szállításokat Szerbiába. A szerbiai vezeték 403 km hosszú.

Az EDF további fél év késedelmet és további 565 Millió GBP költségtúllépést jelentett be az angliai Hinkley Point C atomerőmű építésénél. Ezen közlés értelmében az első reaktorblokk 2026 közepére kerülhet üzembe.

A cseh kormány megegyezett az összes politikai párttal, miszerint a Dukovány-5 atomerőmű tenderen nem engedik kínai cégek részvételét. A Roszatom részvétele ügyében még nem született politikai megállapodás.

Franciaország és Anglia között újabb 320 kV-os, 1000 MW átviteli kapacitású tengeralatti egyenáramú összeköttetést helyeztek üzembe. A 700 millió GBP nagyságú beruházással 3000 MW-ra nőtt a két ország közti egyenáramú kapcsolat.

Január 8-án 14 óra után hálózati üzemzavar és rendszerbomlás történt az egységes európai villamos energia rendszerben és a balkáni (Dél-kelet európai) térség különvált az Észak-Nyugati régiótól (hazánk ide tartozott). A nyugati részen a hálózati frekvencia 49,75 Hz-re csökkent, amit kb. 5 perc alatt sikerült helyreállítani, míg a leszakadt balkáni részen 50,6 Hz értékre nőtt, amit csak másfél óra múlva tudtak vissza szabályozni. Az ENTSO-E még vizsgálja az üzemzavar kialakulásának okait.

Hazai hírek

2021. január 1-től új egységes márkaelnevezéseket vezet be az MVM Csoport. A cégcsoport központja az MVM Zrt. ettől kezdve MVM Energia Zrt-re változik. Eltűnik a Nemzeti Közművek (NKM) márkanév is: az NKM Zrt. elnevezése ezentúl MVM Services Zrt, az NKM Energia Zrt. neve MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. Az NKM Áramhálózati Zrt. új elnevezése MVM Démász Áramhálózati Zrt., az NKM Földgázhálózati Kft-ből MVM Főgáz Földgázhálózati Kft. Az új márkanevek a cégcsoport több egyéb tagvállalatát is érintik.

A kormányzati illetékesek jóváhagyták a Mátrai Erőmű hosszútávú fejlesztési stratégiáját és megkezdődött a konkrét tervek kidolgozása. A stratégia alapján a lignitbázisú villamos energiatermelés 2025-ben befejeződik, a visontai telephelyen egy 500 MW-os kombinált ciklusú erőművet, egy 31 MW-os biomassza tüzelésű erőművet és egy tiszta szén technológiát alkalmazó kísérleti üzemet építenek. A visontai és bükkábrányi telephelyeken naperőműveket is építenek összesen kb. 200 MW nagyságban.

Az MVM Csoport az eddigi befektetőktől megvásárolta a Tiszai Erőmű Kft-t. Az új tulajdonos az MVM-GTER Zrt. (új neve MVM Balance Zrt.) egy kombinált ciklusú erőművet tervez építeni a Tisza II telephelyen.

A hatósági engedélyek megszerzését követően a CHP Energia Zrt. tulajdonába került a Budapesti Erőmű. A CHP ENERGIA Zrt. többségi tulajdonosa a francia Veolia Energia Magyarország Zrt., kisebbségi tulajdonosok magyar befektetők. Az erőmű cég vezérigazgatói teendőit Palkó György a VEOLIA Energia Magyarország Zrt. vezérigazgatója látja el.

Az Országgyűlés a EU Tiszta Energia Csomagjába tartozó jogszabályok harmonizációja keretében módosította a villamos energia törvényt. Ebben szerepelnek többek között az energiaközösségekre, az energiatárolásra, az e-mobilitással és az aktív (termelő) fogyasztókkal kapcsolatos új szabályozások.

Ugyanezen okból módosult az Energiahatékonysági törvény is. Ennek keretében a magán és köztulajdonú épületeknek (ideértve a társasházakat is) hosszútávú stratégiai felújítási tervet kell készíteniük, hogyan érik el, illetve közelítik meg 2050-re a klímasemlegességet.

Az ITM eredményt hirdetett a NKIFH által tavasszal kiírt energetikai K+F+I pályázatokon. Az eredeti összeget “megfejelve” 11 Milliárd Ft támogatást osztottak szét, egyebek mellett 5 db P2G pályázatra, hidrogénes pályázatra ill. elosztóhálózati és akkumulátoros fejlesztésekre.

A MAVIR adatai alapján december elejére a hazai naperőművek kapacitása elérte a 2000 MW értéket. A MEKH korábbi adatai szerint a III. negyedév végén 640 MW volt a beépített HKME teljesítőképesség, amelynek majdnem egésze naperőmű.

Az OPUS Global Nyrt. végleges kötelező érvényű szerződést kötött az EON-nal a Titász (EON Tiszántuli Áramhálózati Zrt.) 100%-os részvénycsomagjának megvásárlásáról. A szerződében rögzítették a végrehajtás ütemezését és a végleges vételár kiszámításának módját. A tranzakció zárására a hatósági jóváhagyásokat követően valószínűleg 2021. III. negyedévében kerülhet sor.

 

Nemzetközi hírek

Decemberben (Karácsony előtt) a kőolaj ára 9 hónapos csúcsot ért el 52 USD/hordó nagyságban. Elemzők szerint ebben a koronavírus vakcina EU és USA-beli engedélyezése játszott fontos szerepet. Az OPEC+ 2021. januártól további napi 500 ezer hordós termelés visszafogásban állapodott meg. S bár nagy a piaci bizonytalanság, elemzők 2021-re folyamatos olajár emelkedéssel számolnak, egyesek szerint a 65 USD/hordót is elérhetik a jegyzések.

Az Európai Unió legfőbb szerve a Tanács (állam-és kormányfők) elfogadta a Bizottság által javasolt klímacélt, azaz a üvegházhatású gázkibocsátások 55%-os mértékű csökkentését 2030-ra, meghaladva az eddig hatályos 40%-os értéket.

Az Európai Bizottság a Zöld Megállapodás keretében közzétette a Fenntartható és Okos Mobilitás című stratégiáját, amelynek fő célkitűzése, hogy a közlekedési szektor 2050-re 90%-kal csökkentse az ÜHG kibocsátásokat. A stratégiai számos rész- illetve közbenső célkitűzést is rögzít, így pl. 2030-ra 30 millió elektromos autó és 80 ezer elektromos teherautó közlekedjen Európa útjain, 100 város legyen klíma semleges, 2035-re piacérettek legyenek a zéró karbon kibocsátású nagy utasszállító repülőgépek.

Az OECD IEA közzétette a villamos energiatermelési költségekkel foglalkozó legújabb tanulmányát (Projected Costs of Generating Elecricity 2020). Az 5 évenként rendszeresen kiadott tanulmány szerint jelentősen csökkent a megújuló bázisú villamos energiatermelés költsége és 30 USD/t széndioxid ár mellett a szárazföldi szélerőművek már versenyképessé váltak, a déli országokban ez a naperőművekre is érvényes. A tanulmány felhívja figyelmet arra is, hogy a nem szabályozható megújulók rendszerszintű költségei azonban bizonyos mértéknél nagyobb összteljesítmény arány esetén növekednek. A karbonmentes szabályozható termelési módok közül 2025-re az atomerőművek a leginkább versenyképesek.

A cseh kormány decemberről elhalasztotta a Dukovány Atomerőmű 5. sz. reaktorblokkjára kiírandó tender kiadását. A háttérben az a politikai vita áll, miszerint engedélyezhető-e illetve milyen mértékben engedhető meg orosz és kínai pályázók részvétele, ugyanis egyes politikai pártok abban nemzetbiztonsági kockázatot látnak. Egyes elemzők szerint megtörténhet, hogy a pályázatot csak a 2021. októberi választásokat követően írják ki.

Az EDF kiválasztotta következő, 2db EPR blokkal tervezett franciaországi atomerőmű telephelyét a Észak-nyugat franciaországi Penly sur Seine-Maritime mellett. A francia kormány korábban úgy döntött, hogy csak a Flamanville 3 blokk üzembe helyezését követően, azaz a jelenlegi tervek alapján 2024-ben dönt újabb atomerőmű építéséről. Az EDF ugyanakkor a Flamanville és finnországi tapasztalatok alapján az eredeti tervezett költség 30%-ával csökkenteni kívánja az EPR blokkok beruházási költségeit, megfelelő szabványosítással és a sorozatos építések révén.

Az OFGEM (brit energiahivatal) kiadta az Essex grófságban tervezett Bradwell B atomerőmű villamos energiatermelési engedélyét, így megkezdődhet annak engedélyeztetési folyamata. A tervezett atomerőmű projektvállalata 2/3 részben a kínai CGN, 1/3-ad részben az EDF tulajdonában van és 2×1100 MW-os kínai fejlesztésű HPR-1000 típusú blokkot kívánnak építeni. Ezekre a típusengedélyt a brit nukleáris hatóság még 2018-ban megadta.

Törökországban üzembe helyezték a Tigris folyón az Ilisu Vízerőmű utolsó egységét. Az 1200 MW-os vízerőmű 2,4 Mrd USD beruházási költséggel valósult meg. Törökország összesen 28,5 GW vízerőművel rendelkezik, ami a villamos energiatermelésük 29%-át adja.

 

 

Hazai hírek

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadta a Paks II Atomerőmű létesítési engedélyét.

Sajtóhírek szerint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt megbízást adott a PÖYRY-ERŐTERV-nek a paksi reaktorblokkok üzemideje további meghosszabbításának műszaki-gazdasági és biztonsági elemzésére.

A koronavírus-járvány okozta csúszások miatt a jövő év első felére tolódik a két új magyar-szlovák 400 kV-os távvezeték, a Nagygyőröd – Gönyű – Bős és a Sajóivánka-Rimaszombat vezetékek üzembe helyezése. Eredetileg ez év végére tervezték ezek elkészültét.

 

Nemzetközi hírek

Oroszország elkészítette a Párizsi Klímaegyezménynek megfelelően Nemzeti Hozzájárulási Tervét, miszerint 2030-ra az 1990-es értékhez képest 30%-kal fogják csökkenteni az ÜHG kibocsátását. Ezt egy novemberben keltezett Elnöki Rendelet is megerősíti. A szakmai sajtó szerint ugyanakkor Oroszország ÜHG kibocsátásai a valóságban 1990 óta 50 %-kal csökkentek, így a “vállalás” lehetővé teszi a kibocsátások akár jelentős növelését is.

Novemberben hivatalosan is hatályosult az Egyesült Államok kilépése a Párizsi Klímaegyezményből. Joseph Biden megválasztott elnök ugyanakkor a kampány során jelezte, hogy az USA vissza fog lépni az egyezménybe.

Az angol SSE és a norvég Equinor cégek az Északi tengerben egy Dogger Bank nevű 3,6 GW teljesítményű off-shore szélerőmű parkot fejlesztenek. Az első két, egyenként 1200 MW-os ütem üzembe helyezését 2023-ra tervezik, ezekre áramvásárlási szerződést (htm) írtak alá dán, angol vállalatokkal és a Shell céggel. A harmadik ütemet 2028-ra tervezik megépíteni.

Az olasz ENEL nemzeti villamos társaság a következő évtizedben 70 Mrd € beruházási költséggel 75 GW új megújulós teljesítményt tervez megvalósítani 190 Mrd € nagyságú 10 éves beruházási tervében.

Az Európai Bizottság Tengeri Megújuló Energiastratégiát tett közzé. Az árapály és más technológiák mellett többnyire a tengeri szélerőmű építési stratégia értelmében 2030-ra 60 GW-ra, 2050-re 300 GW-ra növelnék az EU off-shore szélerőművi kapacitását. A 800 Mrd € nagyságú program költségeinek 2/3-át a hálózati csatalakozások kiépítésre tervezik. Az EU jelenleg (az Egyesült Királyság nélkül) 12 GW tengeri szélerőművi kapacitással rendelkezik.

Sajtóhírek szerint a Török Áramlat gázvezeték Bulgárián és Szerbián keresztül vezető szakaszának kivitelezése késésben van. A szerb-magyar szakasz, a mely Horgosig terjed, 2021 októberére készül el.

Közel egy éves szünet után december elején folytatódhat az Északi Áramlat 2 vezeték hiányzó 150 km-es tengeri szakaszának kivitelezése, amelyről az építő cégek az amerikai szankciók miatt levonultak. Biden megválasztott elnök is ellenzi a vezeték befejezését.

Megkezdődtek a kereskedelmi szállítások a TAP (Trans-Adriatic-Pipeline) gázvezetéken, amely azeri földgázt szállít Törökországon, Görögországon, Albánián, tovább az Adriai tengeren keresztül Dél-Olaszországba. A 878 km-es vezetéket évi 10 Mrd köbméter gáz szállítására tervezték.

Megtörtént az első párhuzamos kapcsolás a fehéroroszországi Osztrovec Atomerőműben. Az 1194 MW-os Roszatom építésű reaktorblokk a Paks II blokkokhoz hasonló. Üzembe helyezése elleni tiltakozásul a három balti állam leállította villamos energia importját Fehéroroszországból.

A francia-belga ENGIE cég bejelentette, hogy a belga kormány atomerőmű leállítási programja miatt már nem tervezi a két belga atomerőműve, a 2900 MW-os Doel, és a 3000 MW-os Tihange élettartam hosszabbítását. A cégcsoport bejelentette, hogy 2025-ig Belgiumban közel 3000 MW gáztüzelésű kombinált ciklusú erőművet épít a kieső nukleáris kapacitások pótlására.

 

 

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara támogatásával hibrid konferenciát szervez Az energiatárolás helyzete és lehetőségei Magyarországon címmel.

A konferencia időpontja és helye: 2020. november 25., Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara székháza (1117 Budapest, Kaposvári út 5-7., Ovális terem).

 

Konferencia az alábbi linken tekinthető meg:

Az energiatárolás helyzete Zoom konferencia 2020 11 25 – YouTube

 

Előadások letöltése

Csedő Zoltán: Előadás

Kaderják Péter: Előadás

Molnár Ferenc: Előadás

Pálfi Géza: Előadás

Rácz István: Előadás

Szeredi István: Előadás

Kubus Péter: Előadás