2022. február 17-18. között kerül megrendezésre az ETE VIII. Villamos Energia Konferenciája, melynek témája a villamos energia ellátásunk
jövőképe.

A konferencia előzetes programját és a jelentkezési lapot az alábbi linkeken tölthetik le:

Program

Jelentkezési lap

 

Hazai Hírek

A 2019-es EON-RWE megállapodással összefüggésben létrejött hazai áramszolgáltatói tulajdonosváltási program végrehajtásának utolsó lépéseként az MVM Csoport (az MVM Energetika Zrt) 25 %-os részvénycsomagot vásárolt az EON Hungária Zrt-ben.

Az MVM Energetika Zrt 200 millió € hosszútávú hitelt vet fel az Európai Beruházási Banktól (EIB). A 15 éves lejáratú hitel a MAVIR alaphálózat fejlesztési programjának finanszírozásához járul hozzá.

A MEKH kihirdette a harmadik (2021. április kiírású) METÁR tender eredményeit. A benyújtott 183 pályázatból 57 pályázat lett sikeres, A “kis” kategóriában (1 MW alatt) 42 pályázat lett eredményes, 32 MW össz-teljesítőképességgel 49,3 GWh éves termeléssel, 21,26Ft/kWh átlagos támogatás mellett. A nagyobb kategóriában 15 pályázat nyert összesen 152 MW teljesítőképesség mellett, 250 GWh éves energiatermeléssel, 16,15 Ft/kWh átlagos támogatás mellett. A nyertes pályázatok valamennyien naperőműves projektek. Az átlagár kb 5%-kal alacsonyabb az előző METÁR tender árainál.

December második hetében egymás utáni napokon háromszor is megdőlt a történelmi villamos energia rendszerterhelés. A legnagyobb értéket december 9-én délután érték el 7361 MW teljesítménnyel. A csúcsigény fedezése 41,4%-os import és 5,5 %-os megújulós arány mellett történt.

A piaci gázárak növekedése és az egyetemes szolgáltatók mérsékelt áron való ellátása érdekében az ITM rendeletben csökkentette a stratégiai gázkészlet nagyságát, az eredti 15,3 millió MWh-ról 9,5 millió MWh-ra. Hasonló okokból a szabadpiaci gázkereskedők is nagyobb arányban vételeztek a tárolói készletükből. A MEKH adatai szerint december közepén a tárolói készlet kb. 4 milliárd m3 volt, ami közel 60%-os töltöttségnek felel meg.

 

Nemzetközi Hírek

 

Az Európai Bizottság – korábbi jelzésének megfelelően – december közepén egy újabb, kisebb “csomagot” tett közzé, a Zöld Megállapodás megvalósítása, illetve az “Irány az 55” csomag kiegészítéseképpen. A tervezetek három területtel foglalkoznak:

  • Javaslat az épületenergetikai direktíva módosítására. A tervezet értelmében 2030-tól minden új épületnek nulla energiakibocsátásúnak kell lenni. A felújítások tekintetében új szabványok bevezetését javasolják, az épületállomány legrosszabb 15%-át egy fokozattal (G-ről F fokozatra) kell javítani középületek esetében 2027-re, lakóépületeknél 2030-ra. Az épületfelújítási terveket ezután be kell építeni a nemzeti energia-és klímatervekbe. 2040ig el kell érni a fűtés és a hűtés terén a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának megszüntetését.
  • Javaslat a földgáz Direktíva és a Rendelet módosítására. A tervezet alapvetően a hidrogénnel és más alacsony karbonintenzitású gázokkal (pl. biogáz) foglalkozik. Célja a hidrogén piacának megteremtése az EU szintjén, tartalmazza a hidrogén termelési és szállítási tevékenységek szétválasztását, a tarifákra és a határkeresztezésre vonatkozó szabályokat a hidrogén hálózat kiépítésénél, A tervezet a piac megteremtésekor két időszak között tesz különbséget: 2030-ig terjedő, illetve azt követő időszak. A tervezet az ENTSOkhoz hasonló feladatokkal javasolja létrehozni az európai hidrogénhálózat üzemeltetők szervezetét. A jövőben a 10 éves nemzeti hálózatfejlesztési programban integráltan kell szerepeltetni a villamos energia, a földgáz. és hidrogén hálózatok fejlesztését.

A földgáz tekintetében az ellátásbiztonság érdekében a gáztárolók regionális fejlesztési terveinek kidolgozását javasolja és felveti egy önkéntes közös stratégiai gáztárolás lehetőségét. A tervezet megtiltaná a hosszútávú földgáz szállítási szerződések meghosszabbítását 2049 utánra.

 

  • Új területet jelent a metánszivárgások megakadályozásával/csökkentésével kapcsolatos szabályozás tervezete. A szabályozás az olaj, a gáz és a széniparra vonatkozik, megkövetelve a metánszivárgás pontos detektálását és csökkentését. Az import esetén a tervezet értelmében a szállítóktól is meg kell követelni ezeket.

 

A decemberi EU csúcson (Tanács) nem történt megállapodás energetikai kérdésekben, és sajtójelentések értelmében heves viták is folytak. Az egyik vitapont a magas energiaárak kialakulása volt. Lengyel, V-4-es és spanyol vélemény szerint az ETS a ludas, az elszabaduló kvótaárakat spekuláció idézi elő. Ezért a lengyel miniszterelnök vagy rögzített kvótaárat, vagy átlátható ár képzést követelt. A másik energetikai vitapont a taxonómia rendelet kiegészítése volt, azaz a nukleáris energia fenntarthatóvá és a földgáz átmenetileg fenntarthatóvá minősítése, E kérdésben is erősen megoszlott a tagországok véleménye. Az Európai Bizottság – a korábbi tervekkel ellentétben – nem hozta nyilvánosságra a taxonómia rendelet módosításának tervezetét az év végéig.

Decemberben is folytatódott – jelentős volatilitás mellett – az energiaárak növekedése. A kőolaj ára hordónkénti 75 USD körül mozgott, egyes elemzők 2022-re 100 USD/bbl árakat jósolnak. Az áram tőzsdei ára 200€/MWh környékén mozgott, egyes régiókban a 300 €/MWh értéket is elérte. A gázárakban igen nagy volt a volatilitás a hideg beállta, az orosz szállítások akadozása miatt, általában 170€/MWh értékek voltak tapasztalhatók. A széndioxid kvótaár decemberben 90€/t magasságba emelkedett. A hónap végén az ünnepek, illetve a COVID Omikron variánsa miatti félelem és főképp nagyobb mennyiségű amerikai LNG szállítmányok Európába érkezése árcsökkentő hatású volt, az év utolsó hetében 80-87€/MWh körüli napi jegyzések voltak.

A magas gázárak miatt megnövekedett a piaci igény a kőszénre, ami miatt növekedni kezdett annak ára. Elemzők szerint ez jelentősebb növelni fogja a karbonkibocsátásokat, mivel a jelenlegi árviszonyok mellett a földgázbázisúnál versenyképesebb a szénbázisú áramtermelés.

A finnországi Olkiluoto-3 atomerőmű EPR reaktora december 22-én elérte a kritikusságot. A tervek szerint a reaktorblokk első párhuzamos kapcsolására január végén kerülhet sor.

Az Engie cégcsoport megkezdi belgiumi atomerőműveinek fokozatos leállítását, amire a kormány vonatkozó programja értelmében 2022-25 között kerül sor, A 7 nyomottvizes reaktorblokk 2020-ban Belgium áramtermelésének 44%át biztosította. A 4 reaktorblokkos Doel Atomerőmű (2.9 GW) és a három blokkos Tihange élettartama ezekben az években lejár, s az Electrabel (az Engie leányvállalata) nem kezdeményezte azok élettartam meghosszabbítását.

A hol kormány klímavédelmi programja két új atomerőművi blokk építését tartalmazza. Az új blokkok valószínűleg a Borssele Atomerőműben fognak megépülni, ahol az 1973-ban üzembe helyezett két reaktorblokk (összes 1485 MW) engedélye 2033-ig érvényes.

Megkezdődött az Északi Áramlat II vezeték második ágának feltöltése is. Az üzembe helyezés engedélyezése azonban várat magára, s az új német kormány is kevéssé támogató és az USA-val egyeztetve az ukrán helyzetet is figyelembe veszik. Hivatalosan a német szabályozó hatóság a jelenleg Svájcban bejegyzett projektcég helyett németországi engedélyest követel meg, amely az eszközök tulajdonosa is kell, hogy legyen. Ezenkívül a vezetékre az érvényes EU fölgáz szabályozás kiterjesztése (tevékenységek tulajdonosi szétválasztása) is feltétel. A német hatóság vezetője szerint az engedély legkorábban 2022 II felében születhet meg. Az üzembe helyezéshez EB engedély is szükséges.

A német BDEW (energia és víziközmű szövetség) előzetes adatai szerint 2021-ben Németországban az energetika széndioxid kibocsátásai 13%-kal nőttek az előző évhez képest. A 2,6%-os termelés növekedés mellett a szénbázisú áramtermelés 8,9%.kal nőtt, a földgáz bázisú 5,9%-kal csökkent. A megújulós arány 28%-ról 24%-ra csökkent, a szeles termelés 11%-kal csökkent, míg a naperőművi 4,9%-kal nőtt. A német kormány atomerőmű bezárási programjának megfelelően Szilveszter napján a még működő 6 német atomerőműből három (Brokdorf – 1480 MW-EON, Grohnde- 1430 MW-EON, Grundreimmingen 1. Blokk-1284MW-RWE) végleg leáll. A maradó három atomerőmű 2022 végéig működhet.

 

Hazai Hírek

 

 A MEKH meghirdette a legújabb METÁR tendert. A kiírás értelében a “kis” kategóriában (5-20 MW között) max. 30 GWh/év mennyiségre legfeljebb 600 millió Ft/év támogatás adható, míg a nagyobbik kategóriában (20-50 MW) 840 GWh/ év maximális mennyiségre 16.400 millió Ft támogatás adható. A pályázatok benyújtási határideje december 13.

Az árampiaci árválság első hazai áldozata lett a JAS Budapest Zrt, amely kénytelen volt bejelenteni szabadpiaci áramkereskedői tevékenységének megszüntetését. A MEKH az egyetemes szolgáltatásra jogosult JAS fogyasztók ellátására az MVM Next áramszolgáltatót jelölte ki.

A Paks II Zrt benyújtotta az OAH részére a Paks II reaktorblokk reaktortartályainak gyártási engedélykérelmét.

 

Nemzetközi Hírek

 

A hónap közepén véget ért Glasgowban az ENSZ klímakonferenciája, a COP-26. A konferencia értékelése meglehetősen ellentmondásos. Jelentős eredményként értékelik, hogy célként a 1,5 C-os felmelegedési határ megerősítést nyert, megállapodtak egy pénzügyi alap létrehozásában és abban, hogy 2030-ra megszűnik az erdőirtás a Földön. Ugyanakkor a széntüzelés megszüntetésében az országok nem tudtak megállapodni, mindössze a szénfelhasználás fokozatos csökkentésében. Az glasgow-i egyezmény értelmében az országok 2022 végéig újabb vállalásokat tesznek a klímavédelem érdekében.

Novemberben nem történt érdemi változás az energiahordozók piacain. Némi volatilitás mellett a gáz és az áram ára az előző havi szinteken maradt, a széndioxid kvótaár viszont egyenletesen tovább növekedett és a hónap végére elérte a 73 €/tonna értéket az európai piacokon. Az olajárak a hónap végén csökkeni kezdtek, egyrészt az új koronavírus mutáns felfedezése, másrészt az USA, Kína és Japán egyeztetett döntése miatt a stratégiai olajkészletek egy részének piacra viteléről. A hó végén a Brent jegyzése 71 USD/hordó alá csökkent.

A ROMGAZ állami vállalat megállapodott az amerikai ExxonMobil céggel a fekete-tengeri Neptun földgázmező 50%-os tulajdonrészének megvásárlásáról. A román cég valamivel 1 milliárd USD feletti árat fizet a részesedésért. A mező másik tulajdonosa az osztrák OMV cég.

 

Az EON bejelentette, hogy a következő 5 évben 27 Mrd € összegű fejlesztéseket hajt végre az energia átmenet érdekében, elsősorban villamos energia és gáz elosztóhálózatain, illetve villamos töltőállomások és lakossági napelemes létesítmények beruházásával. A másik nagy német cég az RWE 2030-ig 50 GW megújulós kapacitás létrehozására 50 Mrd € összeget tervez invesztálni.

Kiszivárgott hírek szerint az Európai Bizottság még decemberben a “zöld” finanszírozásra alkalmasnak fogja nyilvánítani az atomenergiát és – bizonyos esetekben – a földgázt is.

Az új német kormány megalakulását megalapozó koalíciós megállapodásban még az eddigieknél is erősebben szerepel a klímavédelem. A dokumentum értelmében a szénerőművek leállítását előre hozzák az eddigi 2038-ról 2030-ra, a villamos energiatermelésben a megújulók arányát 2030-ra az eddigi tervekben szereplő 65%-ról 80%-ra növelnék, a 2030-ra az eddig tervezettnél kétszer annyi naperőmű működne 200 GW teljesítóképességgel, másfélszer annyi szélerőmű 30 GW teljesítménnyel és az elektrolizálók nagyságát is az eddigi előirányzat kétszeresére, 10 GW-ra emelnék.

 

Meghívó és program letöltése

 

Sajnálattal értesítjük az ETE Szenior Klubjának tagjait és a Klub
programja iránt érdeklődőket, hogy a koronavírus járvány miatt
szükségessé vált az ETE Szenior Klub programjának módosítása, és az
idénre tervezett, hátralévő előadások elhalasztása a 2022 év tavaszi
időszakára. Ennek megfelelően a programban szereplő novemberi és
decemberi előadások nem lesznek megtartva. Az ETE és a Szenior Klub
vezetősége úgy gondolja, hogy ezzel a lépéssel hozzájárulhat a járvány
terjedésének lassításához egy fokozottan kockázatos korcsoportban.
Reménykedünk abban, hogy a járvány csillapodásával rendezvényeinket
tovább tudjuk folytatni. A pontos időpontokról és témákról a honlapon
értesítést fogunk közzétenni.

 

Hazai hírek

 

A MEKH a szabályozási energia piacán korábban megkezdett vizsgálatát lezárva megállapította, hogy e részpiacon erőfölényes helyzet alakult ki. Emiatt a Hivatal november 1-től költségalapú árazást bevezetését rendelte el. A határozatban megállapított fel- és leszabályozási árakat Hivatal szükség esetén havonta felülvizsgálja.

 

Nemzetközi hírek

 

A hónap utolsó napján Glasgowban megkezdődött az ENSZ COP-26 konferencia a párizsi klímaegyezmény eddigi legfontosabb utókonferenciája, amelyet nagy várakozás előzött meg és amelytől komoly, az évszázad közepére elérendő karbonsemlegességi vállalásokat, illetve a maximum1,5 °C -os hőmérséklet emelkedéshez szükséges intézkedéseket várnak. A rendezvényen 120 állam-és kormányfő, mintegy 200 ország kb. 25 ezer küldöttje vesz részt. A konferenciát megelőzően számos vezető politikus, kutató és szakmai szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy az országok által eddig bejelentett vállalások, még ha maradéktalanul meg is valósulnának, nem elégségesek a párizsi egyezményben foglalt célok teljesüléséhez.

Több állam is megerősítette a 2050 es karbonsemlegességi vállalásait és a konferencia előtt tartott G-20 csúcs résztvevői is hasonlóképpen foglaltak állást. Oroszország és Kína 2060-ra kívánja elérni a karbonsemlegességet. Az Egyesült Királyság részletezte a 2019-ben bejelentett vállalásai 2030-as rész-céljait. Eszerint a 2035-re a villamos energia rendszer teljesen karbonsemleges lesz, 40 GW tengeri szélerőmű és atomerőművek építése révén. A 2030-ig tartó programhoz tartozik egy 5 GW-os hidrogénfejlesztési program és négy CCUS (széndioxid leválasztó) építése évi 20-30 millió tonna széndioxid kivonására. A konferenciát megelőzően ratifikálta a török parlament is a párizsi klímaegyezményt, amit egyébként 2016-ban írtak alá.

A COP-26-ot megelőzően adta ki éves világ-energia kiadványát (WEO) a Nemzetközi Energia Ügynökség azzal a céllal, hogy az a konferencián mintegy útmutatóul szolgáljon. A jelentés megállapítja, hogy a járvány ideje alatt folytatódott a szél- és naperőművek építése és villamos gépjárművek értékesítése is folyamatosan növekedett. Ugyanakkor a járvány utáni fellendülés a fosszilis energiahordozók fokozott felhasználását eredményezte, így az elmúlt év a történelem második legnagyobb éves széndioxid kibocsátás növekedését hozta. A kormányok eddigi vállalásai messze vannak az áhított 1,5 °C-os felmelegedéstől, ezekkel az intézkedésekkel 2100-ra katasztrofális 2,6 °C-os hőmérséklet növekedés lesz – állapítja meg az IEA jelentése. A szervezet szükségesnek tarja a karbonmentes energiatermelés – ideértve ahol erre elehetőség van, az atomenergia – gyorsabb ütemű fejlesztését, az energiahatékonyság javítását, a metánkibocsátás jelentős csökkentését, a villamos energia hálózatok fejlesztését és nem utolsósorban mindezen beruházások finanszírozásának megoldását- különösen a fejlődő országok tekintetében.

Szintén a COP-26 előtti napokra időzítette az Európai Bizottság az Energia Unió helyzetéről szóló éves jelentés közzétételét. A jelentés megállapítja, hogy 2020-ban az EU karbonkibocsátása 31%-kal csökkent a 1990-es évihez képest, ezáltal az EU összességében teljesítette a 2020-as klímacélt, bár egyes országok esetében még lemaradás van. 2020-ban először volt a megújuló áramtermelés aránya a legmagasabb az Unióban: a termelt villamos energia 38%-a volt megújuló, 37%-a fosszilis és 25% nukleáris. Ugyanakkor az EU energiaimport függősége 30 éves csúcsot ért el 60,6%-os mértékkel.  Eddig 9 EU tagország szüntette meg a szénbázisú energiatermelést, 13 ország tett határozott időpontra ilyen vállalást és 5 ország még nem nyilatkozott erről.

Októberben is folytatódott Európában az energia árak emelkedése, A villamos energia másnapi zsinórtermék árak több piacon is 200 €/MWh érték fölé emelkedtek, a HUPX-en is voltak 300 €/MWh-t meghaladó jegyzések.  A TTF piacon a földgáz ára a 106€/MWH értéket is elérte, míg a széndioxid kvótaár a 65 €/t nagyságot. Putyin elnök bejelentésére, miszerint a GAZPROM novembertől növelni fogja Európába irányuló gázszállításait, a hónap utolsó hetére némileg csökkentek az árak.

A kialakult árválság hatására több ország is rendkívüli intézkedéseket foganatosított. Egyes országokban maximalizálták az árakat ill. a lakosság részére kompenzációt biztosítottak. Néhány EU tagország felvetette az árampiaci modell felülvizsgálatának szükségességét és a költségalapú árazás, illetve a hosszútávú szerződéses rendszer bevezetését, míg más államok tiltakoztak ez ellen. A helyzet az EU csúcson és azt követően az energiaügyi miniszterek értekezletén is napirendre került. A Bizottság egy kiadványt is közzétett (“Toolbox”) amelyben felsorolják, milyen intézkedéseket tartanak célszerűnek rövid- illetve hosszútávon. Az ügyben egyelőre minden ország önállóan jár el, és nem született közös intézkedés.

Az árválságot látva Franciaország vezetésével 10 EU tagország – köztünk hazánk – levében fordult az Európai Bizottsághoz sürgetve, hogy ismerjék el a nukleáris energiát “zöld” energiaforrásnak.

Befejeződött az Északi Áramlat II gázvezeték egyik ágának feltöltése. 177 millió köbméter gáz van a csőrendszerben 103 bar nyomáson, így az technikailag kész a szállítások megkezdésére, azonban még hónapokat kell várni a hatósági engedélyek megszerzésére, ideértve a jogvitát az EU harmadik energiacsomagjának való megfelelés ügyében.

Ausztria 2022-től széndioxid adót vezet be 30€/t értékben, amelyet 2025-ig 55€/t nagyságra növelnek. Kompenzációként a lakosság a városokban 100 €/év vidéken 200 €/év támogatásban részesül és 2 százalékponttal csökkentetik a vállalatok nyereségadóját.

A román kormány a nemzeti energia-és klímaterv keretében két új CANDU reaktorblokk üzembe helyezését tűzte ki a Cernavoda Atomerőműben 2030-31-re. A terv tartalmazza a működő két blokk élettartamának 30-30 évvel történő meghosszabbítását is.

A francia EDF ajánlatott tett a lengyel kormánynak 4-6 EPR reaktorblokk építésére, A blokkokat 2-3 telephelyen 2033-tól kezdődően kétévenként adnák át. Korábban az Egyesült Államoktól is érkezett ajánlat Westinghouse AP-1000 atomerőművek építésére.

 

 

Szomorú szívvel közöljük, hogy Dr. Zettner Tamás, Egyesületünk tiszteletbeli elnöke, 1990- 2000 közötti elnöke   2021. október 18-án elhunyt. Mellékeljük családja gyászjelentését. Zettner Tamás meghatározó szerepet töltött be Egyesületünk életében, tevékenységét folyóiratunkban, az Energiagazdálkodásban fogjuk méltatni.

 

az ETE Elnöksége

 

Gyászjelentés letöltése

 

Budapest, 1988. április 1.
Dr. Zettner Tamás a mûszaki tudományok doktora, egyetemi tanár, a Magyar Villamos Mûvek Tröszt Állami Díjas vezérigazgató-helyettese.
MTI Fotó: Szamosi János

 

Szomorúan tudatjuk Egyesületünk tagjaival, hogy Bubálik Sándor barátunk, aki az ETE Veszprémi szervezetének több évtizeden keresztül elnöke, a csoport által közel 30 évig sikeresen rendezett balatonaligai majd soproni konferenciák szervezője volt elhunyt. Bubálik Sándort évtizedes eredményes munkája elismeréseként az Egyesület Elnöksége 2021-ben Szabó Imre-díjjal tüntette ki. A díjátadásra október 19-én tartandó Elnök-titkári értekezleten került volna sor.

Bubálik Sándor tevékenységét felesége – aki szintén tagja Egyesületünknek – mindenben segítette és támogatta, így ezért őt is kitüntettük.

Bubálik Sándor barátunk emlékét megőrizzük!

 

az ETE Elnöksége

 

 

 

 

Hazai hírek

Az Országgyűlés megkezdte az atomenergia törvény módosításának tárgyalását.  A törvényjavaslat növelné az Országos Atomenergia Hivatal függetlenségét az állami szervezetektől, megteremtené gazdasági önállóságát és azt a jövőben elnök irányítaná. Az elnök kinevezése 9 évre szólhat. A miniszterelnök szeptember 29-ével az OAH főigazgatójává nevezte ki Kádár Andrea Beatrixot, aki eddig az ITM energetikáért felelős helyettes államtitkára volt. A pozíció Fichtinger Gyula korábbi távozása óta betöltetlen volt.

Az OAH a határidő szeptember 30-I lejártakor, nem adta ki Paks II létesítési engedélyét. A hatóság hiánypótlásra szólította fel az engedély kérelmezőjét.

Aláírták az MVM és a GAZPROM közötti 15 évre szóló földgázszállítási szerződést. Az ukrán kormány tiltakozását fejezte ki az ügyben, ami diplomáciai ütésváltást okozott országaink viszonylatában.  Október 1-ével a GAZPROM megszüntette az Ukrajnán keresztüli Magyarországra irányuló tranzit szállítást.

A haza földgáztárolók töltöttsége a hó végén elérte az 5,5 Mrd köbmétert. Az érték lényegesen magasabb szintű az európai átlagnál, de nem éri el az előző 2 év értékét.

Felmentették Kóbor Györgyöt, az MVM Energetika elnök-vezérigazgatóját, a szakember távozott a MVM Csoporttól. Utódja Czepek Gábor lett, aki eddig a Szerencsejáték Zrt elnök-vezérigazgatója volt, a jogász végzettségű vezető korábban az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként tevékenykedett.

 

Nemzetközi hírek

Szeptemberben tovább folytatódott az energiaárak korábbi hónapokban megkezdődött emelkedése. A Brent kőolaj ára a hónap végén a 80 USD/hordó értéket, a földgáz európai jegyzése a legfontosabb holland TTF piacon a 70€/MWh nagyságot, a széndioxid kvótaár 64 €/t -ra emelkedett. Legnagyobb mértékben az áram ára emelkedett, a másnapi zsinór termékek ára az egyes piacokon elérte, sőt egyes országokban meg is haladta a 150 €/MWh nagyságot.  Egyes szerzők energiaválságról beszélnek- főképp Európában. Több energiakereskedő is csődöt jelentett, illetve felhagyott tevékenységével. Több európai országban (elsősorban Spanyolország, Portugália, Franciaország) fontolgatják az energia árszabályozás visszavezetését. Több elemzés is napvilágot látott a helyzet okainak feltárásáról. A szerzők szerint a gázárak drasztikus emelkedését az okozza, hogy az LNG kínálat Európában visszaesett, egyes – főleg USA-beli – cseppfolyósító létesítmények elhúzódó karbantartása, másrészt a korábban jelentkezett ázsiai gazdasági fellendülés és az ott fizetett magasabb árak miatt az LNG szállítmányok főképp Ázsiába érkeznek. Ráadásul Európában a gáztárolók feltöltöttsége viszonylag alacsony szintű. A magas gázárak, a szintén növekvő szénárak és a kvótaárak növekedése indokolhatják a villamos energia árának drasztikus emelkedését, Több elemző szerint, amennyiben Európában tartós és hideg tél köszönt be, még magasabb árakra, és akár korlátozásokat okozó földgázhiányra lehet számítani. Egyes elemzők az Északi Áramlat-2 közelgő üzembe lépésétől várnak megoldást, illetve úgy vélik, hogy az európai gázárak alakulásának kulcsa a GAZPROM kezében van.

 

A GWEC (Szélenergia Világtanács) közlése értelmében 2020-ban 6,1 GW új tengeri (off-shore) szélerőmű kapacitást létesítettek. A világon jelenleg működő 35GW ilyen létesítmény 29%-a az Egyesült Királyságban, 28%-a Kínában míg 22%-uk Németországban működik.

 

A finn FORTUM cég a Loviisa Atomerőmű élettartamának meghosszabbítását tervezi. A 2 db VVER-440 reaktorblokkot 1977-ben és 1980-ben helyezték üzembe, engedélyük 2027-ben, illetve 2030-ban jár le. További 20 éves élettartam-hosszabbításukhoz a környezetvédelmi engedélyt nyújtották be szeptemberben az illetékes hatóságnak.

 

Az ETE Szenior Klub őszi programjának megnyitóján 2021. szeptember 9-én Wiegand Győző, az ETE elnökhelyettesének előadását hallgathattuk meg az Elektrotechnikai Múzeumban, amely a karbonsemlegesség elérésének a nehézségeiről, rögös útjáról szólt. Az előadás bemutatta azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek az energetika, a közlekedés és a lakossági felhasználás különböző területein válhatnak szükségessé, ha a széndioxid kibocsátást a klímavédelmi követelmények szerint csökkenteni szeretnénk.

Az előadásról videofelvétel is készült, amely itt érhető el: https://youtu.be/hHeOIfG2ANA, a hozzászólásokat és a kérdéseket pedig ez a video foglalja össze. https://youtu.be/svf0glwpYzs

 

Az előadás szöveges változata pedig a következő linkre kattintva érhető el. Link