A világ hírei 2021 július
Hazai hírek
A MEKH júliusban két villamos energia ipari tanulmányt, illetve tervet publikált, a elosztóhálózati rugalmasság tárgyában, illetve a villamos energiarendszer kockázati készültségi tervét. Mindkét dokumentumhoz hozzászólásokat, javaslatokat vár a Hivatal augusztusban.
Fizikailag elkészült a magyar-szerb gázvezetéki összeköttetés, a két gázrendszert a vajdasági Horgos körzetében kötötték össze. A kereskedelmi üzem várhatóan ez év októbertől kezdődhet meg, ettől kezdve az orosz földgáz ebből az irányból is érkezhet hazánkba.
Nemzetközi hírek
Július 14-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a “Fit for 55” javaslat-csomagot, amely 17 különböző dokumentumból, új tervezetből ill. meglévő direktívák és szabályozások módosítási javaslataiból áll össze. Ezek elfogadásával kívánják elérni a megemelt 2030-as klímavédelmi célokat. A legérdekesebb elemek – a teljesség igénye nélkül – a következők. Az energiahatékonysági előírások célértékének megemelése 32%-ról, 40 %-ra, az energiafelhasználás 9%-os csökkentése 2030-ra. Az ETS (karbonkereskedelmi rendszer) megszigorítása, a tartalékok visszafogása, a rendszer kiterjesztése az épületekre, a közlekedésre, a polgári repülésben az ingyenes kvóták megszüntetése. Az intézkedések (elsősorban a lakhatás és a közlekedés drágulása) által hátrányosan érintett országok, régiók és társadalmi rétegek támogatására egy Szociális Klímaalap létrehozása, amelybe az egyes országok kötelesek a kvótabevételek 25%-át bevonni + EU források (2025-32 között 72 Mrd €). A javaslat 2035-től kívánja megszüntetni a belső égésű motorral hajtott személyautók és könnyű teherautók üzembe helyezését. Az energiaadók tekintetében a teljes EU-ra nézve kötelező minimum értékek előírása. a széndioxid kibocsátással előállított termékek (ideértve a villamos energiát is) EU-n kívülről történő importja esetén egy karbon kiegészítő díj (“karbon vám”) bevezetése, ill. annak kiterjesztése. A csomag foglalkozik a földműveléssel kapcsolatos kibocsátások csökkentésével és EU erdősítési stratégiát is tartalmaz. A csomagot ill. annak egyes elemeit a tagországoknak (Tanács) és az EU Parlamentnek is el kell fogadni, ami átlagosan legalább másfél évig tarthat, így azok legkorábban 2023 elején léphetnek hatályba.
Hosszas vitákat követően az OPEC+ államok megállapodtak a kőolaj kitermelés fokozatos emeléséről. Augusztus 1-től kezdve egy éven keresztül havonta 400.000 hordóval növelik a kitermelést.
A koronavírus utáni gazdasági helyreállítás következtében világszerte növekedtek az energiaigények, ami hozzájárult az energiahordozók árának növekedéséhez. A leglátványosabb emelkedést a földgáz, illetve a kőszén területén tapasztalhatjuk. Érdekességként megjegyzendő, hogy az atomerőművek leállításának hatására Németország erőművi szénfelhasználása 35%-kal növekedett. Az európai TTF tőzsdei földgáz ára júliusban 35-40 €/MWh körül mozgott (a múlt év nyarán 6-7 €/MWh árjegyzések voltak). A legjobb minőségű ausztrál kőszén ára is 77%-kal emelkedett a múlt év közepéhez képest. A Brent kőolaj ára megközelítette a 75 USD/hordó értéket, ami 67%-os emelkedés mutat a tavaly nyárhoz képest. Az EB “Fit for 55” tervezet megjelenésére elég nagy volatilitás alakult ki a kvóták piacán, a széndioxid kvóta ára megközelítette a 60 €/ t értéket, de a hónap végére visszatért az 51-53€/t sávba.
A német Fraunhofer Intézet tanulmánya áttekintette az elmúlt évtizedben (2010-2020) a fotovoltaikus naperőművek piacát. A beépített teljesítőképességek átlagos évi növekedése 34% volt az elmúlt évtizedben. 2020-ban a világ beépített naperőművi teljesítőképességének 22%-a volt Európában, míg Kínában annak 33%-a volt. Gyártói oldalról az ázsiai gyártók 95%-os részesedésükkel uralták a piacot, (Európára és az USA-ra 2-2% jutott) a panelek 67%-át gyártották Kínában.
Merkel német kancellár washingtoni tárgyalásai során megállapodott amerikai partnerével az Északi Áramlat 2 vezeték befejezéséről, így nem fenyegeti amerikai szankció a vezeték építőit és befektetőit. A vezetéken a szállítások várhatóan már októberben megkezdődhetnek. A két ország, pontosabban az USA és az EU támogatást nyújt Ukrajnának energia rendszere korszerűsítéséhez és politikai garanciákat, hogy Oroszország nem él vissza helyzetével és nem szünteti meg a tranzit szállításokat Ukrajnán keresztül.
A szlovén kormány elvi engedélyt adott a Krsko Atomerőmű bővítésére. Szlovénia a telephelyen egy új 1100-1600 MW reaktorblokkot kíván felépíteni. Jelenleg Krskoban egy 1981-ben üzembe helyezett Westinghouse reaktorblokk (688 MW) üzemel, amely 50-50%-ban szlovén és horvát állami tulajdon. A blokk életartamát korábban meghosszabbították, így az 2043-ig működhet.