Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Logo
Nincs bejelentkezve Belépés a B szintre
Legutóbbi módosítások Linkek
Partnerek

A világ hírei 2019 július

Hazai hírek

 

Az NKM szolgáltató (energiakereskedelmi) társaságai július 1-ével NKM Energia Zrt. néven összeolvadtak. Az egész ország területére szóló villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkező cég vezérigazgatója Hiezl Gábor az NKM vezérigazgatója.

A Roszatom közzétette a Paks II. atomerőmű irányítástechnikai rendszere szállítására vonatkozó nemzetközi közbeszerzési tenderfelhívást. A turbógépcsoport ill. a szekunder köri berendezések mellett ez a projekt legnagyobb értékű beszerzése, amelyre nemzetközi tendert írtak ki.

A kormány Jedlik Ányos terv 2.0 néven új Nemzeti Elektromobilitási Stratégiát fogadott el, ami felülírja a korábbit. A MEKH által közzétett adatok szerint jelenleg hazánkban 470 töltőállomás működik, a Hivatal összesen 844 töltőre adott ki eddig engedélyt. Ez – Ausztria kivételével – régiónk országai közül a legtöbb állomást jelenti.

Biczók András lett a MAVIR Zrt. új vezérigazgatója. A közgazdász végzettségű vezető az utóbbi évtizedben több hazai földgázipari cégnél töltött be vezető beosztásokat (MET, FŐGÁZ, ENKSZ). Kinevezéséig az MMBF Földgáztároló Zrt. (stratégiai földgáz tároló) elnök-vezérigazgatója volt.

A Mészáros érdekeltségébe tartozó Status Energy és a MET megállapodása révén az előbbi cég tőkeemelés útján 49,6 %-os részesedést szerez a TIGÁZ Zrt-ben, amelynek vezérigazgatója továbbra is Lehőcz Balázs (MET) marad.

 

Nemzetközi hírek

 

Július elején az EU Hivatalos közlönyében megjelentek a “Tiszta Energia Csomag”-hoz tartozó, eddig még hiányzó Direktívák, ill. rendeletek, ezáltal azok a Bizottság, a Tanács és az EP által elfogadott kompromisszumokkal hatályba lépnek.

Ursula van der Leyen az Európai Bizottság megválasztott elnöke az EP előtti programbeszédében vázolta a klímavédelemmel kapcsolatos terveit. Ezek szerint:

– el kell érni az EU teljes klímasemlegességét 2050-re,
– a 2030-ra vonatkozó 40%-os karbon kibocsátás-csökkentést 50-55%-ra fel kell emelni,
– széndioxid-adót, ill az import termékekre vonatkozó “karbon-vámot” kell bevezetni,
– pénzügyi alapot kell létrehozni az átállás megkönnyítésére. ,

A lengyel kormány ismételtem tervbe vette atomerőművek építését. A jelenlegi elképzelések értelmében a Balti-tenger partján két atomerőmű épülne meg, összesen mintegy 6000 MW teljesítménnyel. Az első reaktor 2032-re készülne el, a teljes program 2040-45 között fejeződne be. A cseh kormány is határozott új, 1200 MW-os reaktorblokk építéséről a Dukoványi Atomerőmű telephelyén, ahol jelenleg 4 db VVER-440 blokk működik, s amelyek üzemideje 2037-ben lejár. A kormány a CEZ részére kíván egyfajta támogatást nyújtani, amelynek részleteit a későbbi tárgyalások során tisztázzák, de nem kíván teljes körű garanciát nyújtani a beruházáshoz. Az új blokkot 2035-ben szeretnék üzembe helyezni.

A finnországi Olkiluoto atomerőmű mellett átadták a világ első végleges nagyaktivitású atomerőművi hulladéktárolóját. A létesítményben a kiégett nukleáris üzemanyagot akarják véglegesen elhelyezni.

Az Északi Áramlat 2 földgázvezeték 2400 km-es tengeri szakasza 2/3 részben elkészült, és folynak a kivitelezési munkák az oroszországi szárazföldi területen, míg a német szárazföldi létesítmények már elkészültek. A tervezett ez év végi befejezést jelenleg az veszélyezteti, hogy az illetékes dán hatóságok még nem adték ki az engedélyt a dán felségterületen történő nyomvonalra. A gázvezeték projekttársasága benyújtotta a keresetet az EU idén módosított földgázpiaci direktívája (2019/692) ellen az Unió Bíróságához.

Az orosz energiaügyi miniszter bejelentette, hogy a Török áramlat vezeték nem Görögországon, hanem Bulgárián, Szerbián és hazánkon keresztül fog földgázt szállítani Európába.

Az Európai Bizottság hozzájárult, hogy a horvát kormány 100 millió € támogatást nyújtson a Krk szigeti LNG terminal megépítéséhez. A projekt finanszírozása így megoldódott, hiszen az EB már tavaly a CEF alapból 101,4 millió €-t megítélt. A tervek szerint 2021-re elkészülő, évi 2,6 milliárd köbméter visszagázosító kapacitású létesítmény 233,6 millió € beruházási költségéből a hiányzó 32,2 millió €-t az LNG Croatia projektcég biztosítja, amely 85%-ban a HEP, a horvát állami tulajdonú Villamos Művek és15%-ban a Plinarco állami földgázszállító cég tulajdonában van.

Az osztrák ÖMV társaság közölte, hogy még mindig nincsenek meg a kellő jogszabályi biztosítékok a román Fekete-tengeri gázmezőn a kitermeléshez szükséges beruházási döntés meghozatalára, de folytatják a tárgyalásokat a roman kormánnyal. Eközben az Európai Bizottság 2 hónapos határidővel indoklással ellátott véleményt kért a román kormánytól (ez a kötelességszegési eljárás utolsó szakasza a bírósági szakasz előtt) a gázexport korlátozása miatt. A jelenlegi romániai szabályozás a hazai igények kielégítését követően engedélyezné a gáz exportját.

A Strachocin-Nagykapos lengyel-szlovák gázvezeték lengyel szakaszának építése is megkezdődik. Az 59 km hosszú lengyel szakaszra aláírták a kivitelezési szerződést, a 106 km-es szlovákiai szakaszon folynak az építési munkák. Az 5,7 Mrd köbméter éves kapacitású vezeték – amely hazánk földgázellátása szempontjából is fontos – 2021 végére készül el.

Az OPEC és szerződött partnerei, köztük Oroszország megállapodtak a tavaly meghirdetett olajkitermelés – visszafogási megállapodást további meghosszabbításában – 2020. március 31-ig.

Az év első felében 4900 MW új szélerőműi kapacitás épült Európában a Wind Europe közlése szerint. 3 GW épült szárazföldi szélerőművekben, ami kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában létesült 3,3 GW, ugyanakkor az 1,9 GW tengeri (off-shore) szélerőmű lényegesen meghaladja a tavaly első félévi 1,1 GW-os értéket. A legtöbb szárazföldi szélerőmű (523 MW) Franciaországban épült, míg az Egyesült Királyság vezeti 931 MW-tal az off-shore szélerőmű üzembe helyezések toplistáját.

Az USA Energia Információs Ügynökség előjelzése szerint az Egyesült Államokban a közüzemi méretű (1 MW-nál nagyobb) akkumulátoros energiatárolók összes teljesítménye 2023-ra eléri a 2500 MW-ot.

A cseh EPH cég (a BERt tulajdonosa) megvásárolja az UNIPER-tól (a Gönyűi Erőmű tulajdonosától) utóbbi franciaországi erőműveit. Az adásvétel tárgyát képező csomagban két 600 MW-os szénerőmű, két 433 MW-os kombinált ciklusú erőmű, egy 150 MW-os biomassza tüzelésű erőmű és mintegy 100 MW-nyi nap- és szélerőmű van.