A világ hírei 2021 április
Hazai hírek
A hó elején a MAVIR ill. szlovák partnere a SEPS átadták a két új magyar-szlovák 400 kV-os távvezetéket Gönyű-Bős-Nagygyőröd (Velky Dur) és Sajóivánka- Rimaszombat között és megkezdődött ezeken a kereskedelmi forgalom. A több évtizedes előkészítés után átadott vezetékek magyarországi szakasza 4,2 km ill. 23.2 km hosszúságú, s a beruházás része volt a csatlakozó alállomások bővítése is.
Az MVM Energetika Zrt aláírta a szerződést az EON Csoporthoz tartozó ÉMÁSZ Zrt-vel az ÉMÁSZ Hálózati Kft 100%-os tulajdonrészének megvásárlásáról. A 1,5 millió fogyasztót ellátó miskolci székhelyű elosztóhálózati cég váratóan az év második felében kerül az MVM Csoport tulajdonába. Az ügylet a 2019-ben kötött MVM-EON megállapodás keretében jött létre, a vételárat nem hozták nyilvánosságra.
A MEKH határozatban kötelezte az FGSZ-t az új magyar-szerb vezetékszakasz hazai részének megvalósítására, hogy azon a 2021 október 1-ével kezdődő új földgáz évben már kapacitásokat lehessen lekötni. A 6 milliárd köbméter éves kapacitás megvalósításához szükséges fejlesztések finanszírozására a hivatal 4 milliárd Ft átcsoportosítását engedélyezte az FGSZ aukciós bevételeiből.
A hónap végén lemondott tisztségéről Fichtinger Gyula az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Lemondásának okát nem közölték, utódját még nem nevezték ki. Az OAH legkiemelkedőbb ez évi feladata a Paks II létesítési engedélyezési folyamatának lezárása.
A hónap utolsó napján a MEKH meghirdette a harmadik METÁR tendert. A kiírás értelmében – az előzőekhez hasonlóan – két kategóriában lehet benyújtani a pályázatokat: a 0,3-1 MW közötti ún. “kis” kategóriában összesen évi 50 GWh termelésére és max évi 200 millió Ft támogatásra, az 1-20 MW közötti “nagy” kategóriában évi összesen 250 GWh termelésére és évi 250 millió Ft támogatásra. A pályázatokat július 1-31 között lehet benyújtani a Hivatalhoz.
Nemzetközi hírek
Az Európai Bizottság közzétette a “Taxonómia” végrehajtási rendeletet tervezetét. A szabályozás célja a befektetők és a pénzügyi intézmények tájékoztatása azon technológiákról, amelyek a teljes klímasemlegesség megvalósítására és a körforgásos gazdaság fejlesztésére irányulnak. A tervezetben – néhány sajtóhírrel ellentétben – nem szerepel az atomenergia alkalmazása a támogatandó energiatechnológiák között. Ugyanakkor az EB által felkért szakérői bizottság elkészítette elemzését az atomenergia környezeti hatásairól a teljes ciklusra (uránbányászattól a hulladékok tárolásáig) vonatkozóan és megállapította, hogy az atomenergia alkalmazása előnyös a klímacélok elérése szempontjából és egyéb környezeti hatásai nem súlyosabbak a víz- vagy szélenergia alkalmazásáétól. A Bizottság a következő három hónapban végezteti el e jelentés elemzését, s ezután kerülhet sor – kedvező esetben – az atomenergia befogadására a taxonómia szabályozásba.
Biden USA elnök április 23-án a világ 40 fontos vezetőjével virtuális klímacsúcsot tartott. A megbeszélésen a világ több fontos vezetője, így többek között Xi kínai, Putyin orosz, Macron francia, Erdogan török elnök, Merkel német, Trudeeau kanadai, Modi indiai miniszterelnök, von der Leyen EB elnök is részt vett. A résztvevők elkötelezték magukat a 2050-es célok iránt és több új nemzeti vállalást jelentettek be és a novemberi COP-26 klímacsúcs (Glasgow) sikere érdekében is együttműködnek. Az USA részéről Biden elnök bejelentette, hogy 2030-ra a 2005. évi értékhez képest 50-52%-kal fogják csökkenteni az ÜHG kibocsátásokat.
Az EU vezető intézményei (Bizottság, Tanács, Parlament) politikai megállapodásra jutottak a 2030.évi 55%-os ÜHG kibocsátás-csökkentés mellett. Az Európai Bizottság egy “fit for 55” (azaz készen az 55-re) címmel folyamatba tette e módosított cél végrehajtása érdekében a jelenleg hatályos direktívák (pl. ETS, megújuló, energiahatékonysági) és szabályozások felülvizsgálatát.
Az áprilisban közétett adatok szerint tavaly az EUban a villamos energia igények 4%-kal csökkentek az előző évhez képest, a lakossági fogyasztás növekedése nem ellensúlyozta az üzleti szféra visszaesését. A megújuló energiák részaránya (39%) először haladta meg a fosszilis energiahordozók arányát (36%) a villamos energiatermelésben. Tavaly az EU-ban 29 GW új szél- és naperőművet adtak át.
Az OPEC+ országok április elején megállapodtak, hogy májustól három hónapon át fokozatos mértékben, mindösszesen 1141 hordó mennyiséggel növelik a napi kőolaj kitermelést a gazdasági helyreállítás következtében tapasztalt igény-növekedés kielégítése végett. A Brent ára a hó végén meghaladta a 67 USD/hordó értéket.
A lengyel kormány megállapodott a szakszervezetekkel a szénbányák bezárási programjáról. Az első bányát még idén, az utolsó kettőt 2049-ben zárják be, ekkortól megszűnik a szénbázisú villamos energiatermelés, amely jelenleg 73%-os súlyt képvisel a lengyel villamos energia mixben. A szénkitermelés egyébként évek óta csökken Lengyelországban; a 2012. évi 144 millió tonna 2019-re 112 millió tonnára és az előzetes adatok szerint tavalyra 100 millióra tonnára csökkent. A lengyel kormány ugyanakkor bejelentette, hogy a kincstár a lengyel villamos társaságoktól (PGE, ENEA, Tauron) jövőre kivásárolja a szénerőműveket és a hozzájuk tartozó külfejtéses bányákat és azokat egy létrehozandó állami vállalatba gyűjti. A program 70 erőmű blokkot érint.
A GAZPROM a 2019 végén üzembe helyezett, évi 38 Mrd köbméter kapacitású “Szibéria ereje” orosz kínai gázvezeték után egy újabbat tervez. Az új – Szojuz-Vosztok ( “Keleti -szövetség”) elnevezésű – vezeték évi 50 Mrd köbméter kapacitású lesz és Mongólián keresztül vezet Kínába.
Az USA Georgia Államában megkezdődött az épülő Vogtle Atomerőmű 3. sz (AP-1000) reaktorblokkján a melegjáratás. A tulajdonos cég, a Southern Csoporthoz tartozó Georgia Power bejelentette, hogy tartják a jelenlegi ütemterv szerinti ez év novemberi párhuzamos kapcsolási határidőt.
A cseh kormány – a cseh-orosz diplomáciai ütésváltások közepette – kizárta a Roszatom céget a Dukovány-5 atomerőmű építési tender eljáráson való részvételből, az orosz cég még konzorciumi tagként sem adhat be ajánlatot. A múlt hónapban meghirdetett előminősítési eljárásban így három cég, az EDF, a Westinghouse és a koreai KHNP vesz részt.