A világ hírei 2021 május

 

Hazai hírek

Módosul a Paks II atomerőmű beruházásához kapcsolódó orosz-magyar kölcsönszerződés. A Parlament elé került módosítás értelmében a hitel törlesztését 2031-ben kell megkezdeni, azaz a blokkok jelenleg tervezett üzembe helyezését követően.

Az Országgyűlés tárgyalja az atomenergiáról szóló törvény módosítását. A törvényjavaslat értelmében az Országos Atomenergia Hivatalt jövő évtől elnök irányítja és az az Országgyűlés fennhatósága alá kerül. Az OAH elnökét 9 évi, egyszer hosszabbítható időtartamra a miniszterelnök nevezi ki.

Az OAH a törvényben engedélyezett 3 havi időtartammal meghosszabbította a Paks II Atomerőmű létesítési engedélyezési eljárását, így az eljárás lefolytatásának határideje ez év szeptember 30.

Kaposvár mellett átadták hazánk legnagyobb naperőművét. A100 MW teljesítőképességű létesítményt a kínai CMC cég építtette, 36 Milliárd Ft költséggel.

A napos órák számának növekedésével nőtt a naperőművi termelés is. Az eddigi hazai termelési rekordot május 9-én a deli órákban 1426 MW teljesítménnyel jegyezték fel, ami az akkori hazai energiatermelés 16%-át jelentette. E napon a Paksi Atomerőmű 3-4 blokkján 340 MW teljesítmény csökkentés volt a MAVIR menetrendjének megfelelően.

 

Nemzetközi hírek

Az RWE és a BASF cégek egy 2 GW teljesítőképességű tengeri szélerőmű parkot és csatlakozó elektrolizálót terveznek fejleszteni az Északi tengeren. A szélerőmű park évi 7,5 TWh áramot termelhet, amit a BASF Ludwigshafenben található vegyi üzemében használnának fel hidrogén előállítására, illetve termelési folyamataik villamosítására.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett egy Útiterv az energiaszektor 2050-es karbonsemlegességéhez c.  (Net Zero by 2050. A Roadmap for the Global Energy Sector) dokumentumot. A dokumentum 400 mérföldkőben foglalja össze azon beütemezett teendőket, amelyeket az egész világon meg kell valósítani annak érdekében, hogy 2050-re a világ energia szektora karbonsemlegessé váljon. A javaslat szerint azonnal le kell állítani minden, a fosszilis energiahordozók kitermelésére irányuló új beruházást, illetve széndioxid leválasztó nélküli új szénerőművek építését. A dokumentum szerint évi 4%-kal kell csökkenteni a GDP-re vetített energiaigényt, és pl. 2025-től meg kell szüntetni a földgáz tüzelésű kazánok, 2035-től a belső égésű motorokkal felszerelt gépjárművek értékesítését.

Szintén az IEA adott közre májusban egy tanulmányt (“The Role of Critical Minerals in the Clean Energy Transition), amelyben a dekarbonizáció megvalósításához nélkülözhetetlen ásványi anyagok világméretű rendelkezésre állásával foglalkozik. A tanulmány kiemeli, hogy a lítium, a nikkel, a kobalt, a mangán, a réz, a grafit és az alumínium vonatkozásában a jelenlegi szintű kitermeléssel az új technológiák által gerjesztett igények nem elégíthetőek ki, és 6 intézkedés csoportot javasolnak egy megfelelő méretű világpiac kialakítására ezen nyersanyagokból.

Az EU Luxemburgi Bírósága (ECJ) ítéletében arra utasította Lengyelországot, hogy szüntesse meg a lengyel-német-cseh határ körzetében található Turow melletti külszíni lignitbányászatot. A bírósági határozat cseh kezdeményezésre született, ugyanis a lengyel hatóságok 2044-ig meghosszabbították a külfejtés művelési engedélyét anélkül, hogy az eljárást a szomszédos országokkal egyeztették volna.

A széndioxid ára májusban meghaladta az 57€/tonna értéket az európai piacokon. A Brexit következtében Nagy-Britannia kilépett az EU emissziókereskedelmi rendszeréből (ETS) és egy saját rendszert indított, amely májusban kezdte meg működését. A brit rendszerben is hasonló árszínvonal alakult ki, bár a két rendszer között nincs technikai kapcsolat. Szakértői vélemények szerint a jelenlegi kvóta árak már versenyképessé tehetik a széndioxid-leválasztási és tárolási/ újrahasznosítási (CCS/CCU) technológiákat.

Az Európai Bizottság július közepére tervezi kiadni következő jogalkotási csomagját, a “Fit for 55” (azaz “készen az 55-re”) csomagot, amely a 2030-ra tervezett 55%-os széndioxid kibocsátás csökkentés elérése érdekében tartalmazza majd   a vonatkozó irányelvek (emissziókereskedelmi, energiahatékonysági, megújuló energia) és a csatlakozó rendeletek módosítási javaslatait.

Folytatódhat az Északi Áramlat II csővezetékeinek lefektetése a német felségvizeken, miután az illetékes német hatóság erre megadta az engedélyt és a Biden adminisztráció visszavonta  korábbi szankcióját a kivitelező vállalat és vezetői tekintetében.

A szlovák nukleáris biztonsági hatóság (ÚJD) kiadta a mohi atomerőmű 3.sz reaktorblokkja üzembe helyezési engedélyét, amely feljogosít a nukleáris üzemanyag berakására.  Az atomerőmű 3-4 sz. VVER-440 technológiájú reaktorblokkjait eredetileg 2012-13-ban tervezték üzembe helyezni. Az eredetileg 2 Mrd €-ra tervezett beruházás a jelenlegi állapot szerint 6,8 Mrd €-ra rúg, amiből 1,5 Mrd € összeget tettek ki a post-Fukushima biztoságnövelő intézkedések.

Négy darab, Paks II-höz hasonló VVER-1200 reaktorblokk építését kezdte meg a Roszatom Kínában. Az ünnepélyes építés kezdésen virtuálisan voltak jelen Putyin és Hszi elnökök.

Az EDF 6 db új EPR reaktorblokk építésére vonatkozó javaslatot nyújtott be a francia kormánynak. Bár a francia kormány korábban úgy döntött, hogy új franciaországi atomerőmű építéséről csak a Flamanville-3 reaktorblokk üzembe helyezését követően (azaz a jelenlegi tervek szerint 2023-24-ban) dönt, az EDF javasolja, hogy a klímacélok teljesíthetősége érdekében lehetőleg már idén döntést kellene hozni a kormánynak.

Üzembe helyezték Németország és Norvégia közötti Nordlink egyenáramú kábel-összeköttetést. A “zöld távvezetéknek” is nevezett létesítmény lehetővé teszi a norvég vízerőművek és német szélerőművek termelése közti cserét, illetve kiegyenlítést. Az 1400 MW teljesítmény szállítására képes 500 kV feszültségű kábel 623 km hosszú, ebből kb. 500 km az Északi tenger alatt halad. A létesítmény 1, 8 Mrd € költséggel épült meg.