A világ hírei 2021 szeptember
Hazai hírek
Az Országgyűlés megkezdte az atomenergia törvény módosításának tárgyalását. A törvényjavaslat növelné az Országos Atomenergia Hivatal függetlenségét az állami szervezetektől, megteremtené gazdasági önállóságát és azt a jövőben elnök irányítaná. Az elnök kinevezése 9 évre szólhat. A miniszterelnök szeptember 29-ével az OAH főigazgatójává nevezte ki Kádár Andrea Beatrixot, aki eddig az ITM energetikáért felelős helyettes államtitkára volt. A pozíció Fichtinger Gyula korábbi távozása óta betöltetlen volt.
Az OAH a határidő szeptember 30-I lejártakor, nem adta ki Paks II létesítési engedélyét. A hatóság hiánypótlásra szólította fel az engedély kérelmezőjét.
Aláírták az MVM és a GAZPROM közötti 15 évre szóló földgázszállítási szerződést. Az ukrán kormány tiltakozását fejezte ki az ügyben, ami diplomáciai ütésváltást okozott országaink viszonylatában. Október 1-ével a GAZPROM megszüntette az Ukrajnán keresztüli Magyarországra irányuló tranzit szállítást.
A haza földgáztárolók töltöttsége a hó végén elérte az 5,5 Mrd köbmétert. Az érték lényegesen magasabb szintű az európai átlagnál, de nem éri el az előző 2 év értékét.
Felmentették Kóbor Györgyöt, az MVM Energetika elnök-vezérigazgatóját, a szakember távozott a MVM Csoporttól. Utódja Czepek Gábor lett, aki eddig a Szerencsejáték Zrt elnök-vezérigazgatója volt, a jogász végzettségű vezető korábban az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként tevékenykedett.
Nemzetközi hírek
Szeptemberben tovább folytatódott az energiaárak korábbi hónapokban megkezdődött emelkedése. A Brent kőolaj ára a hónap végén a 80 USD/hordó értéket, a földgáz európai jegyzése a legfontosabb holland TTF piacon a 70€/MWh nagyságot, a széndioxid kvótaár 64 €/t -ra emelkedett. Legnagyobb mértékben az áram ára emelkedett, a másnapi zsinór termékek ára az egyes piacokon elérte, sőt egyes országokban meg is haladta a 150 €/MWh nagyságot. Egyes szerzők energiaválságról beszélnek- főképp Európában. Több energiakereskedő is csődöt jelentett, illetve felhagyott tevékenységével. Több európai országban (elsősorban Spanyolország, Portugália, Franciaország) fontolgatják az energia árszabályozás visszavezetését. Több elemzés is napvilágot látott a helyzet okainak feltárásáról. A szerzők szerint a gázárak drasztikus emelkedését az okozza, hogy az LNG kínálat Európában visszaesett, egyes – főleg USA-beli – cseppfolyósító létesítmények elhúzódó karbantartása, másrészt a korábban jelentkezett ázsiai gazdasági fellendülés és az ott fizetett magasabb árak miatt az LNG szállítmányok főképp Ázsiába érkeznek. Ráadásul Európában a gáztárolók feltöltöttsége viszonylag alacsony szintű. A magas gázárak, a szintén növekvő szénárak és a kvótaárak növekedése indokolhatják a villamos energia árának drasztikus emelkedését, Több elemző szerint, amennyiben Európában tartós és hideg tél köszönt be, még magasabb árakra, és akár korlátozásokat okozó földgázhiányra lehet számítani. Egyes elemzők az Északi Áramlat-2 közelgő üzembe lépésétől várnak megoldást, illetve úgy vélik, hogy az európai gázárak alakulásának kulcsa a GAZPROM kezében van.
A GWEC (Szélenergia Világtanács) közlése értelmében 2020-ban 6,1 GW új tengeri (off-shore) szélerőmű kapacitást létesítettek. A világon jelenleg működő 35GW ilyen létesítmény 29%-a az Egyesült Királyságban, 28%-a Kínában míg 22%-uk Németországban működik.
A finn FORTUM cég a Loviisa Atomerőmű élettartamának meghosszabbítását tervezi. A 2 db VVER-440 reaktorblokkot 1977-ben és 1980-ben helyezték üzembe, engedélyük 2027-ben, illetve 2030-ban jár le. További 20 éves élettartam-hosszabbításukhoz a környezetvédelmi engedélyt nyújtották be szeptemberben az illetékes hatóságnak.