A világ hírei 2021 október
Hazai hírek
A MEKH a szabályozási energia piacán korábban megkezdett vizsgálatát lezárva megállapította, hogy e részpiacon erőfölényes helyzet alakult ki. Emiatt a Hivatal november 1-től költségalapú árazást bevezetését rendelte el. A határozatban megállapított fel- és leszabályozási árakat Hivatal szükség esetén havonta felülvizsgálja.
Nemzetközi hírek
A hónap utolsó napján Glasgowban megkezdődött az ENSZ COP-26 konferencia a párizsi klímaegyezmény eddigi legfontosabb utókonferenciája, amelyet nagy várakozás előzött meg és amelytől komoly, az évszázad közepére elérendő karbonsemlegességi vállalásokat, illetve a maximum1,5 °C -os hőmérséklet emelkedéshez szükséges intézkedéseket várnak. A rendezvényen 120 állam-és kormányfő, mintegy 200 ország kb. 25 ezer küldöttje vesz részt. A konferenciát megelőzően számos vezető politikus, kutató és szakmai szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy az országok által eddig bejelentett vállalások, még ha maradéktalanul meg is valósulnának, nem elégségesek a párizsi egyezményben foglalt célok teljesüléséhez.
Több állam is megerősítette a 2050 es karbonsemlegességi vállalásait és a konferencia előtt tartott G-20 csúcs résztvevői is hasonlóképpen foglaltak állást. Oroszország és Kína 2060-ra kívánja elérni a karbonsemlegességet. Az Egyesült Királyság részletezte a 2019-ben bejelentett vállalásai 2030-as rész-céljait. Eszerint a 2035-re a villamos energia rendszer teljesen karbonsemleges lesz, 40 GW tengeri szélerőmű és atomerőművek építése révén. A 2030-ig tartó programhoz tartozik egy 5 GW-os hidrogénfejlesztési program és négy CCUS (széndioxid leválasztó) építése évi 20-30 millió tonna széndioxid kivonására. A konferenciát megelőzően ratifikálta a török parlament is a párizsi klímaegyezményt, amit egyébként 2016-ban írtak alá.
A COP-26-ot megelőzően adta ki éves világ-energia kiadványát (WEO) a Nemzetközi Energia Ügynökség azzal a céllal, hogy az a konferencián mintegy útmutatóul szolgáljon. A jelentés megállapítja, hogy a járvány ideje alatt folytatódott a szél- és naperőművek építése és villamos gépjárművek értékesítése is folyamatosan növekedett. Ugyanakkor a járvány utáni fellendülés a fosszilis energiahordozók fokozott felhasználását eredményezte, így az elmúlt év a történelem második legnagyobb éves széndioxid kibocsátás növekedését hozta. A kormányok eddigi vállalásai messze vannak az áhított 1,5 °C-os felmelegedéstől, ezekkel az intézkedésekkel 2100-ra katasztrofális 2,6 °C-os hőmérséklet növekedés lesz – állapítja meg az IEA jelentése. A szervezet szükségesnek tarja a karbonmentes energiatermelés – ideértve ahol erre elehetőség van, az atomenergia – gyorsabb ütemű fejlesztését, az energiahatékonyság javítását, a metánkibocsátás jelentős csökkentését, a villamos energia hálózatok fejlesztését és nem utolsósorban mindezen beruházások finanszírozásának megoldását- különösen a fejlődő országok tekintetében.
Szintén a COP-26 előtti napokra időzítette az Európai Bizottság az Energia Unió helyzetéről szóló éves jelentés közzétételét. A jelentés megállapítja, hogy 2020-ban az EU karbonkibocsátása 31%-kal csökkent a 1990-es évihez képest, ezáltal az EU összességében teljesítette a 2020-as klímacélt, bár egyes országok esetében még lemaradás van. 2020-ban először volt a megújuló áramtermelés aránya a legmagasabb az Unióban: a termelt villamos energia 38%-a volt megújuló, 37%-a fosszilis és 25% nukleáris. Ugyanakkor az EU energiaimport függősége 30 éves csúcsot ért el 60,6%-os mértékkel. Eddig 9 EU tagország szüntette meg a szénbázisú energiatermelést, 13 ország tett határozott időpontra ilyen vállalást és 5 ország még nem nyilatkozott erről.
Októberben is folytatódott Európában az energia árak emelkedése, A villamos energia másnapi zsinórtermék árak több piacon is 200 €/MWh érték fölé emelkedtek, a HUPX-en is voltak 300 €/MWh-t meghaladó jegyzések. A TTF piacon a földgáz ára a 106€/MWH értéket is elérte, míg a széndioxid kvótaár a 65 €/t nagyságot. Putyin elnök bejelentésére, miszerint a GAZPROM novembertől növelni fogja Európába irányuló gázszállításait, a hónap utolsó hetére némileg csökkentek az árak.
A kialakult árválság hatására több ország is rendkívüli intézkedéseket foganatosított. Egyes országokban maximalizálták az árakat ill. a lakosság részére kompenzációt biztosítottak. Néhány EU tagország felvetette az árampiaci modell felülvizsgálatának szükségességét és a költségalapú árazás, illetve a hosszútávú szerződéses rendszer bevezetését, míg más államok tiltakoztak ez ellen. A helyzet az EU csúcson és azt követően az energiaügyi miniszterek értekezletén is napirendre került. A Bizottság egy kiadványt is közzétett (“Toolbox”) amelyben felsorolják, milyen intézkedéseket tartanak célszerűnek rövid- illetve hosszútávon. Az ügyben egyelőre minden ország önállóan jár el, és nem született közös intézkedés.
Az árválságot látva Franciaország vezetésével 10 EU tagország – köztünk hazánk – levében fordult az Európai Bizottsághoz sürgetve, hogy ismerjék el a nukleáris energiát “zöld” energiaforrásnak.
Befejeződött az Északi Áramlat II gázvezeték egyik ágának feltöltése. 177 millió köbméter gáz van a csőrendszerben 103 bar nyomáson, így az technikailag kész a szállítások megkezdésére, azonban még hónapokat kell várni a hatósági engedélyek megszerzésére, ideértve a jogvitát az EU harmadik energiacsomagjának való megfelelés ügyében.
Ausztria 2022-től széndioxid adót vezet be 30€/t értékben, amelyet 2025-ig 55€/t nagyságra növelnek. Kompenzációként a lakosság a városokban 100 €/év vidéken 200 €/év támogatásban részesül és 2 százalékponttal csökkentetik a vállalatok nyereségadóját.
A román kormány a nemzeti energia-és klímaterv keretében két új CANDU reaktorblokk üzembe helyezését tűzte ki a Cernavoda Atomerőműben 2030-31-re. A terv tartalmazza a működő két blokk élettartamának 30-30 évvel történő meghosszabbítását is.
A francia EDF ajánlatott tett a lengyel kormánynak 4-6 EPR reaktorblokk építésére, A blokkokat 2-3 telephelyen 2033-tól kezdődően kétévenként adnák át. Korábban az Egyesült Államoktól is érkezett ajánlat Westinghouse AP-1000 atomerőművek építésére.