A világ hírei 2021 december

 

Hazai Hírek

A 2019-es EON-RWE megállapodással összefüggésben létrejött hazai áramszolgáltatói tulajdonosváltási program végrehajtásának utolsó lépéseként az MVM Csoport (az MVM Energetika Zrt) 25 %-os részvénycsomagot vásárolt az EON Hungária Zrt-ben.

Az MVM Energetika Zrt 200 millió € hosszútávú hitelt vet fel az Európai Beruházási Banktól (EIB). A 15 éves lejáratú hitel a MAVIR alaphálózat fejlesztési programjának finanszírozásához járul hozzá.

A MEKH kihirdette a harmadik (2021. április kiírású) METÁR tender eredményeit. A benyújtott 183 pályázatból 57 pályázat lett sikeres, A “kis” kategóriában (1 MW alatt) 42 pályázat lett eredményes, 32 MW össz-teljesítőképességgel 49,3 GWh éves termeléssel, 21,26Ft/kWh átlagos támogatás mellett. A nagyobb kategóriában 15 pályázat nyert összesen 152 MW teljesítőképesség mellett, 250 GWh éves energiatermeléssel, 16,15 Ft/kWh átlagos támogatás mellett. A nyertes pályázatok valamennyien naperőműves projektek. Az átlagár kb 5%-kal alacsonyabb az előző METÁR tender árainál.

December második hetében egymás utáni napokon háromszor is megdőlt a történelmi villamos energia rendszerterhelés. A legnagyobb értéket december 9-én délután érték el 7361 MW teljesítménnyel. A csúcsigény fedezése 41,4%-os import és 5,5 %-os megújulós arány mellett történt.

A piaci gázárak növekedése és az egyetemes szolgáltatók mérsékelt áron való ellátása érdekében az ITM rendeletben csökkentette a stratégiai gázkészlet nagyságát, az eredti 15,3 millió MWh-ról 9,5 millió MWh-ra. Hasonló okokból a szabadpiaci gázkereskedők is nagyobb arányban vételeztek a tárolói készletükből. A MEKH adatai szerint december közepén a tárolói készlet kb. 4 milliárd m3 volt, ami közel 60%-os töltöttségnek felel meg.

 

Nemzetközi Hírek

 

Az Európai Bizottság – korábbi jelzésének megfelelően – december közepén egy újabb, kisebb “csomagot” tett közzé, a Zöld Megállapodás megvalósítása, illetve az “Irány az 55” csomag kiegészítéseképpen. A tervezetek három területtel foglalkoznak:

  • Javaslat az épületenergetikai direktíva módosítására. A tervezet értelmében 2030-tól minden új épületnek nulla energiakibocsátásúnak kell lenni. A felújítások tekintetében új szabványok bevezetését javasolják, az épületállomány legrosszabb 15%-át egy fokozattal (G-ről F fokozatra) kell javítani középületek esetében 2027-re, lakóépületeknél 2030-ra. Az épületfelújítási terveket ezután be kell építeni a nemzeti energia-és klímatervekbe. 2040ig el kell érni a fűtés és a hűtés terén a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának megszüntetését.
  • Javaslat a földgáz Direktíva és a Rendelet módosítására. A tervezet alapvetően a hidrogénnel és más alacsony karbonintenzitású gázokkal (pl. biogáz) foglalkozik. Célja a hidrogén piacának megteremtése az EU szintjén, tartalmazza a hidrogén termelési és szállítási tevékenységek szétválasztását, a tarifákra és a határkeresztezésre vonatkozó szabályokat a hidrogén hálózat kiépítésénél, A tervezet a piac megteremtésekor két időszak között tesz különbséget: 2030-ig terjedő, illetve azt követő időszak. A tervezet az ENTSOkhoz hasonló feladatokkal javasolja létrehozni az európai hidrogénhálózat üzemeltetők szervezetét. A jövőben a 10 éves nemzeti hálózatfejlesztési programban integráltan kell szerepeltetni a villamos energia, a földgáz. és hidrogén hálózatok fejlesztését.

A földgáz tekintetében az ellátásbiztonság érdekében a gáztárolók regionális fejlesztési terveinek kidolgozását javasolja és felveti egy önkéntes közös stratégiai gáztárolás lehetőségét. A tervezet megtiltaná a hosszútávú földgáz szállítási szerződések meghosszabbítását 2049 utánra.

 

  • Új területet jelent a metánszivárgások megakadályozásával/csökkentésével kapcsolatos szabályozás tervezete. A szabályozás az olaj, a gáz és a széniparra vonatkozik, megkövetelve a metánszivárgás pontos detektálását és csökkentését. Az import esetén a tervezet értelmében a szállítóktól is meg kell követelni ezeket.

 

A decemberi EU csúcson (Tanács) nem történt megállapodás energetikai kérdésekben, és sajtójelentések értelmében heves viták is folytak. Az egyik vitapont a magas energiaárak kialakulása volt. Lengyel, V-4-es és spanyol vélemény szerint az ETS a ludas, az elszabaduló kvótaárakat spekuláció idézi elő. Ezért a lengyel miniszterelnök vagy rögzített kvótaárat, vagy átlátható ár képzést követelt. A másik energetikai vitapont a taxonómia rendelet kiegészítése volt, azaz a nukleáris energia fenntarthatóvá és a földgáz átmenetileg fenntarthatóvá minősítése, E kérdésben is erősen megoszlott a tagországok véleménye. Az Európai Bizottság – a korábbi tervekkel ellentétben – nem hozta nyilvánosságra a taxonómia rendelet módosításának tervezetét az év végéig.

Decemberben is folytatódott – jelentős volatilitás mellett – az energiaárak növekedése. A kőolaj ára hordónkénti 75 USD körül mozgott, egyes elemzők 2022-re 100 USD/bbl árakat jósolnak. Az áram tőzsdei ára 200€/MWh környékén mozgott, egyes régiókban a 300 €/MWh értéket is elérte. A gázárakban igen nagy volt a volatilitás a hideg beállta, az orosz szállítások akadozása miatt, általában 170€/MWh értékek voltak tapasztalhatók. A széndioxid kvótaár decemberben 90€/t magasságba emelkedett. A hónap végén az ünnepek, illetve a COVID Omikron variánsa miatti félelem és főképp nagyobb mennyiségű amerikai LNG szállítmányok Európába érkezése árcsökkentő hatású volt, az év utolsó hetében 80-87€/MWh körüli napi jegyzések voltak.

A magas gázárak miatt megnövekedett a piaci igény a kőszénre, ami miatt növekedni kezdett annak ára. Elemzők szerint ez jelentősebb növelni fogja a karbonkibocsátásokat, mivel a jelenlegi árviszonyok mellett a földgázbázisúnál versenyképesebb a szénbázisú áramtermelés.

A finnországi Olkiluoto-3 atomerőmű EPR reaktora december 22-én elérte a kritikusságot. A tervek szerint a reaktorblokk első párhuzamos kapcsolására január végén kerülhet sor.

Az Engie cégcsoport megkezdi belgiumi atomerőműveinek fokozatos leállítását, amire a kormány vonatkozó programja értelmében 2022-25 között kerül sor, A 7 nyomottvizes reaktorblokk 2020-ban Belgium áramtermelésének 44%át biztosította. A 4 reaktorblokkos Doel Atomerőmű (2.9 GW) és a három blokkos Tihange élettartama ezekben az években lejár, s az Electrabel (az Engie leányvállalata) nem kezdeményezte azok élettartam meghosszabbítását.

A hol kormány klímavédelmi programja két új atomerőművi blokk építését tartalmazza. Az új blokkok valószínűleg a Borssele Atomerőműben fognak megépülni, ahol az 1973-ban üzembe helyezett két reaktorblokk (összes 1485 MW) engedélye 2033-ig érvényes.

Megkezdődött az Északi Áramlat II vezeték második ágának feltöltése is. Az üzembe helyezés engedélyezése azonban várat magára, s az új német kormány is kevéssé támogató és az USA-val egyeztetve az ukrán helyzetet is figyelembe veszik. Hivatalosan a német szabályozó hatóság a jelenleg Svájcban bejegyzett projektcég helyett németországi engedélyest követel meg, amely az eszközök tulajdonosa is kell, hogy legyen. Ezenkívül a vezetékre az érvényes EU fölgáz szabályozás kiterjesztése (tevékenységek tulajdonosi szétválasztása) is feltétel. A német hatóság vezetője szerint az engedély legkorábban 2022 II felében születhet meg. Az üzembe helyezéshez EB engedély is szükséges.

A német BDEW (energia és víziközmű szövetség) előzetes adatai szerint 2021-ben Németországban az energetika széndioxid kibocsátásai 13%-kal nőttek az előző évhez képest. A 2,6%-os termelés növekedés mellett a szénbázisú áramtermelés 8,9%.kal nőtt, a földgáz bázisú 5,9%-kal csökkent. A megújulós arány 28%-ról 24%-ra csökkent, a szeles termelés 11%-kal csökkent, míg a naperőművi 4,9%-kal nőtt. A német kormány atomerőmű bezárási programjának megfelelően Szilveszter napján a még működő 6 német atomerőműből három (Brokdorf – 1480 MW-EON, Grohnde- 1430 MW-EON, Grundreimmingen 1. Blokk-1284MW-RWE) végleg leáll. A maradó három atomerőmű 2022 végéig működhet.