A világ hírei 2022 április
Hazai hírek
Újabb rekordot ért el a hazai naperőművi áramtermelés. Április 14-én a déli órákban a hazai 50 kW-nél nagyobb naperőművek (azaz ide nem számítva a háztartási kiserőműveket) teljesítménye meghaladta az 1800 MW értéket.
A MOL Nyrt. 22 millió € beruházással elektrolizáló berendezést épít Százhalombattán. A jövőre elkészülő létesítmény évi 1600 tonna zöld hidrogént lesz képes előállítani, amelyet a cég technológiai felhasználásra tervez, kiváltván az eddigi földgázalapú hidrogént.
A februárban aláírt MVM – EON Hungária szerződés teljesülése révén az MVM Csoport lett az egyedüli hazai egyetemes szolgáltató, mind a földgáz, mint a villamos energia tekintetében.
Nemzetközi hírek
Áprilisban sem változott az energiapiaci helyzet Európában. A Brent jegyzése 100 USD/hordó felett maradt. A fogyasztók védelme érdekében – hosszas egyeztetéseket követően – az Európai Bizottság hozzájárult, hogy az Ibériai félsziget országai (Spanyolország és Portugália) átmeneti időszakra _ 1 évre – leváljanak az európai egységes árampiacról és az erőművi földgáz árát 50 €/MWh értékben maximálják. Spanyolország csak csekély kapacitással csatlakozik Franciaországon keresztül az európai hálózathoz.
A brit kormány új energiastratégia-tervezetet tett közzé, amellyel egyaránt kívánja szolgálni az energiahatékonyságot, a klímavédelmet és az orosz energiahordozóktól való függetlenedést. A stratégia középpontjában az atomenergia fejlesztése áll. Egy 120 millió £ nagyságú alapot hoznak létre a projektek előkészítésére és 2050-ig 8 új reaktorblokkot terveznek üzembe helyezni, hogy az így kialakuló 24.000 MW atomerőművi teljesítmény 25%-os részarányt képezhessen. 2030-ra a naperőművi teljesítőképességet 70 GW-ra, a szélerőművekét 50 GW-ra tervezik növelni, s ugyanerre az időpontra10 GW elektrolizáló kapacitást is létrehoznának. A tervezet energiahatékonysági célokat is tartalmaz, kiemelten az épületek fűtése tekintetében. Erre a célra 2028-tól évi legalább 600 ezer hőszivattyú létesítését tartalmazza az előirányzat.
A német kormány is egy új energiastratégiai tervezetet jelentettet meg. A “Húsvéti Csomag” a megújulók gyorsított fejlesztésért célozza és előirányozza, hogy 2030-ra a villamos energiatermelés 80%-ban megújuló bázisú legyen, ami legalább 572 TWh éves megújuló bázisú termelést jelent. A tengeri szélerőművek teljesítőképességét 2030-ra 30 GW-ra, 2045-re 70 GW-ra tervezik megnövelni, 2030-ra megháromszoroznák a naperőművi teljesítőképességet, ami így elérné a 200 GW-ot, míg 2035-re 110 GW szárazföldi szélerőmű kapacitást kívánnak elérni, úgy hogy 2027-től évi 10 GW épüljön.
Az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi panelje, az IPCC közzétette új jelentését, amelyben a 2010-es évek ÜHG kibocsátásaival foglalkozik. A hétévente megjelenő legújabb dokumentumban a szerzők megkondítják a vészharangot, azt állítva, hogy még van lehetőség a 1,5 °C -os felmelegedési maximum elérésére, de ehhez a globális ÜHG kibocsátásoknak még 2025 előtt tetőzni kell.
Az IRENA (Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség) kiadta a 2021. évi globális statisztikát. Eszerint tavaly 257 GW új megújulós bázisú erőművet adtak át, így a globális megújulós kapacitások 3064 GW értéket értek el, ami a világ beépített erőművi kapacitásának 9,1 %-a. A prímet 40%-os részaránnyal ,1230 GW értékkel a vízerőművek képviselik, a naperőművek 849 GW kapacitással és a szélerőművek 825 GW kapacitással 28% illetve 27%-ot képviselnek.
A román parlament előtt van az offshore tengeri gázmezőkre vonatkozó törvényjavaslat. Sajtóhírek szerint a kormány által benyújtott legutóbbi módosító indítvánnyal a feltételek (adózási, jogi, stb) már elfogadhatóak lennének a befektetők részére. Az OMV vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy amennyiben e módosítással a törvényt az év közepéig elfogadják, kb. 5 év múlva indulhat meg a kitermelés az évi 10 Mrd m3 kapacitású “Neptun” fekete-tengeri lelőhelyen.