A világ hírei 2022 július
Hazai hírek
A Kormány energia- vészhelyzetet jelentett be és ennek kapcsán több intézkedést hozott.
- A villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatás az eddigi “rezsicsökkentett” árakon augusztus 1-től csak az átlagfogyasztás mértékéig (2523 kWh/év, illetve 1729 m3/év) jár az arra jogosult fogyasztóknak, az e feletti fogyasztásért egy ún. “lakossági piaci árat” kell fizetni, amely- különösen a villamos energia esetén -lényegesen alacsonyabb a valós piaci árnál. Ez utóbbi árak mértékét a MEKH rendszeresen felülvizsgálja;
- megnövelik a hazai lignit kitermelést és újraindítják a Mátrai Erőmű egyik 100 MW-os blokkját;
- megnövelik évi 2 Mrd m3-re a hazai földgáz kitermelést;
- egyes energiahordozókra export tilalmat vezetnek be;
- az MVM és az MSZKSZ köteles többlet gázbeszerzésről gondoskodni (a külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt 700 millió m3 további földgáz beszerzéséről);
- Vészhelyzeti Operatív Törzset hoztak létre.
Július végén a hazai gáztárolók töltöttsége megközelítette az 50 %-os értéket, a hazánkba irányuló gázszállítások folyamatosak.
Megalakult a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége, az új piaci szereplők érdekképviseleti szerveként.
Nemzetközi hírek
Az elmúlt hónapban az európai energiapiacokat és a politikát döntően a GAZPROM szállításai körüli hírek (és álhírek) befolyásolták. A hosszabb (kb. 10 napos) leállást követően a hónap közepén visszaindultak a földgáz szállítások az Északi Áramlat vezetéken, majd 1-2 nap után a szállított mennyiség a felére csökkent, így a hónap utolsó 10 napjában a vezeték kapacitásának 20%-a volt kihasználva az orosz szállításokkal. A hírek függvényében a földgáz árjegyzése is hektikusan mozgott, több olyan nap volt, amikor meghaladta a 200€/MWh értéket. Több országban – elsősorban a gázszállításokkal a legjobban érintett Németországban – takarékossági intézkedéseket vezettek be és felmerült az utolsó három működő német atomerőmű ez év végére tervezett leállításának elhalasztása is. Az Európai Bizottság egy – többek között 15%-os földgázmegtakarítást tartalmazó – vészhelyzeti javaslatot dolgozott ki, amelyet az Energiaügyi Tanács – magyar ellenszavazattal – elfogadott. Így az EB által esetlegesen kihirdetett vészhelyzet esetén a tagországok kötelesek földgázfogyasztásukat 15%-kal csökkenteni (az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva).
Az orosz gázszállítások leállása, a szankciók, az emelkedő piaci árak csődközeli helyzetbe hozták az egyik legnagyobb németországi energiacéget, az UNIPER-t. A düsseldorfi székhelyű cég – egyben a Gönyűi Erőmű tulajdonosa – az egykori EON-Ruhrgas jogutódja a finn FORTUM cég 80%-os tulajdonában van. A német kormány egy 15 Mrd € nagyságú mentőövet nyújt a cégnek egy összetett pénzügyi csomag keretében, amelyben tőkeemelés, hitel, átváltható eszközök is szerepelnek. A tranzakció eredményeképpen a német kormány 30%-os tulajdonrészt szerez a cégben és hozzájárul ahhoz, hogy ez év októbertől az UNIPER 90%-ban a fogyasztókra hárítsa megnövekedett földgázbeszerzési költségeit.
Franciaország visszaállamosítja az EDF-et. A francia nemzeti villamos társaság részvényeinek 15.9%-a 2005 óta magánkézben van – a párizsi tőzsdén szerepelnek a részvények. A Francia Állam 9,7 Mrd € nagyságú ajánlatot tett a magánkézben lévő részvények visszavásárlására. A lépés az új francia energiastratégia része.
Az ENGIE leányvállalata az Electrabel szándéklevelet írt alá a belga kormánnyal a Doel 4 és a Tihange 3 reaktorblokkok élettartamának további 10 évvel való meghosszabbításáról és 2035-ig tartó üzemeltetésükről, ennek pénzügyi feltételeiről. E két, egyenként 1040 MW-os blokkon kívül a két atomerőmű további blokkjait az eredetileg tervezett 2025-ig leállítják. 2021-ben az atomerőművek a belga villamos energia termelés 51%-át biztosították.
A cseh CEZ cég évi 3 Mrd köbméter földgáz kapacitást, azaz Csehország éves földgázigényének harmadát biztosította az épülő hollandiai Eemshaven LNG terminálon és csatlakozó földgázvezetéki útvonalakon. Az évi 8 Mrd köbméter kapacitású LNG fogadó és visszagázosító üzem idén szeptemberre készül el.
A japán kormány további négy reaktorblokk újraindítását tervezi. A Fukushimai reaktorbaleset után leállított 54 japán blokkból eddig 5 blokkot indítottak újra. A japán kormány még egy 1000 MW-os széntüzelésű erőmű újraindítását is tervbe vette.
A Shell cég építi meg Európa megnagyobb zöld hidrogén üzemét a rotterdami kikötő mellett. A 200 MW teljesítményű elektrolizálót egy, a holland partokhoz közeli tengeri szélerőműből táplálják be, s a létesítmény akár napi 60 ezer kg zöld hidrogént állíthat elő, amelyet a Shell rotterdami finomítójában használnák fel, kiváltva más hidrogén forrásokat. A Shell 2050-re netto ÜHG semlegessé kíván válni.
A német energiahivatali teendőket végző Szövetségi Hálózati Ügynökség (Bundesnetzagentur) elfogadta a 2037-re, illetve 2045-re vonatkozó villamos energia rendszerfejlesztési (hálózatfejlesztési) tervet. Eszerint a német villamosenergia rendszer összes beépített teljesítőképessége 2037-re a jelenlegi 2,7-szeresére (616-627 GW) nő, ezen belül a megújulós erőműveké 4,1-szeresére (565-576 GW), míg 2045-re a beépített teljesítőképesség megháromszorozódik (685-750 GW, a megújulós arány a BT-ben 93-94%-ra nő). Utóbbi terv szerint 58-59 %-ban naperőmű, 23-24%-ban szárazföldi szélerőmű, 24-26%-ban tengeri szélerőmű lesz.
A spanyol IBERDROLA cég egy három létesítményből álló szivattyús-tározós erőműkomplexumot adott át az észak-portugáliai Tamega folyón, 1200 MW összes teljesítménnyel. A 1,5 Mrd € beruházással megvalósult SZET évi 1,8 TWh villamos energiát tud a hálózatra adni és 40 GWh energiát képest tárolni.
Az egyiptomi nukleáris felügyelet kiadta a 4 db VVER-1200 reaktorblokkal tervezett Roszatom szállítású El Dabaa atomerőmű első blokkjának létesítési engedélyét. Az engedélykérelmet tavaly júniusban nyújtották be.
Az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) főigazgatója Fatih Birol Úr egy nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az atomenergia a tiszta energia átmenet domináns szereplője lehet, ám ehhez a kormányok és a magántulajdonú ipar szoros és célzott együttműködése szükséges. Rámutatott arra, hogy a fejlett gazdaságok az atomenergia terén elvesztették piaci vezető szerepüket, hiszen 2017 óta a világban 31 reaktorblokk építése kezdődött meg, ebből 27 orosz vagy kínai tervezésű.