A világ hírei augusztus
Hazai hírek
Jelentős személyi változások történtek az MVM Csoportnál. Távozott Csiba Péter elnök, Dr. Zsuga János vezérigazgató és a felső vezetés (vezérigazgató-helyettesek) többsége. Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója nyugdíjba vonult. Az MVM Zrt. új elnök-vezérigazgatója Kóbor György, az NKM eddigi elnök-vezérigazgatója lett, aki korábban az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese is volt. Az MVM új termelési és műszaki vezérigazgató-helyettese Dr. Kiss Csaba lett (a MKET és az Atomfórum Egyesület elnöke), az új kereskedelmi vezérigazgató-helyettes pedig Czinege Kornél, az MVM Partner Zrt. eddigi vezérigazgató-helyettese lett. A Paksi Atomerőmű új vezérigazgatója Pekárik Géza eddigi műszaki vezérigazgató-helyettes, az NKM új vezérigazgatója Hiezl Gábor eddigi vezérigazgató-helyettes lett.
Dr. Kaderják Péter államtitkár bejelentette, hogy megkezdték a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia felülvizsgálatát ill. aktualizálását. Az államtitkár azt is bejelentette, hogy egy új Energetikai Innovációs Tanácsot hoznak létre, amely elsődlegesen a napenergia alkalmazás, az energiatárolás és az energetikai digitalizáció kérdéseivel foglalkozik
Átadták az ALTEO Nyrt. akkumulátoros energiatárolóját Budapesten.
A Mátrai Erőmű Zrt. egy 20 MWp-os naperőmvet létesít Bükkábrányban.
Nemzetközi hírek
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai értelmében 2017-ben a világ atomerőművei 2506 TWh áramot termeltek, ami 29 TWh-val haladja meg az előző évit, azonban nem éri el a világ atomos villamosenergia termelésénék Fukushima előtti értékét.
Egy közzétett tanulmány értelmében a digitalizáció és más ICT alkalmazások, így a blockchain technológia elterjedése következtében 2030 a világ villamoenergia fogyasztásának akár 20%-át is az informatikai-telekommunikáció fogja képezni. Jelenleg ezt 5-9% közötti értékben becslik.
Az állami tulajdonú lengyel PGE vállalat a nyáron szerződést írt alá a francia EDF-el utóbbi lengyelországi erőműveinek (összesen 3100 MW) megvásárlásáról. A lengyel versenyhatóság aggályosnak tartja a megállapodást a lengyel cég piaci túlsúlya miatt.
Emanuel Macron francia elnök a Sorbonne Egyetemen tartott programbeszédében – amelyben az EU reformjára vonatkozó elképzeléseit ismertette – közölte, hogy szerinte legalább 25-30 €/tonna széndioxid árat kellene elérni ahhoz, hogy a szükséges beruházások, többek között az új határkeresztező vezetékek megépüljenek. Szerinte, amennyiben a piac azt az árszintet nem tudja biztosítani, adókkal kellene azt elérni. A francia kormány egyébként 2022-ig 20 milliárd €-val kívánja az energiafordulatot támogatni. Az összegből 9 milliárdot energiahatékonysági beruházásokra, 7 milliárdot a megújulós enegiatermelésre, 4 milliárdot az elektromobilitásra kívánnak fordítani.
A finn FORTUM cég ajánlatott tett az UNIPER cég részvényeinek az EON által birtokolt 46,7%-os tulajdonrészére. Az UNIPER az EON-tól a múlt év elején leválasztott és többségében értékesített cég, amely fosszilis, nukeláris és vízerőműveket birtokol – köztük a Gönyűi Erőművet – 38.000 MW összes teljesítóképességgel, valamint az európai energiakereskedelem (földgáz és villainy) egyik jelentős szereplője és gáztározói is vannak. Az EON az ajánlatot viszautasította, ugyanakkor megegyeztek a finn céggel, hogy 2018 elején nyilvános ajánlattételi felhívást tesz közzé az EON, amelynek során nemcsak a birtokában lévő részvényekre lehet ajánlatot tenni.
A cseh EPH megvásárolta a hannoveri városi közművek 750 MW-os Mehrum szénerőművét.
Megkezdődtek a helyszíni kivitelezési munkák az első török atomerőmű, az Akkuyu építkezésén. A 4×1200 MW-os orosz technológiájú atomerőmű 51%-os tulajdonosa a Roszatom, a kisebbségi tuljandonrészeket török vállalatok birtokolják.
A finn Fennovoima cég közölte, hogy a finn hatóságok 2018 vége helyett várhatóan csak 2019-ben adják ki a Hanhikivi-1 VVER 1200 reakrorblokkja létesítési engedélyét, amelyet korábban 2018 végére ütemeztek. A hazai sajtóban téves hírek jelentek meg a bejelentés kapcsán.
Az európai piacokon szeptemberben folytatódott a villamos energia árának lassú növekedése, amit a szén, a földgáz és a széndioxid áremelkedése váltott ki. Az éves forward árak a német piacon 3 éves csúcsra, 36,8 €/MWh-ra nőttek.
Az Európai Parlament megszavazta a földgáz ellátásbiztonsági (SoS) direktíva módosítását. A tervezetet 2016 februárban tette közzé az EB, az Energia Únió programm jogszabályjavaslatainak első csomagjában. Az új direktíva értelmében a szomszédos országok földgázellátási válsághelyzet esetén kötelesek egymást kisegíteni a lakosság zavartalan ellátás érdekében. A jogszabály azt a kötelezettséget is tartalmazza, hogy a EU-n kívüli beszállítókkal kötött hosszútávú szerződéseket be kell mutatni az Európai Bizottságnak.
ETE Energetikai Sajtófigyelő 2018. július
Hazai hírek
A MAVIR által közzétett adatok értelmében ez év első felében a villamos energia import aránya jelentősen megnövekedett. Az első hat hónapban ez 35,8 % volt, az elmúlt éves 30 %-os értékkel szemben.
Az ELMŰ-ÉMÁSZ Csoport a soroksári alállomáson 1,5 Mrd Ft beruházással épít energiatárolót. A projetcég, az Elmű-Émász Energiatároló Kft kapta meg a MEKH-től az első hazai energiatárolási engedélyt.. A 10 MW-os, mintegy 6100 MWh kapacitású létesítmény még az idén elkészül.
A FŐTÁV Zrt a “Környezetbatát Belváros” programja értelmében megkezdte a távfűtés kiépítését Budapest belvárosában. Első lépésként az Erzsébet hídon keresztül kezdték meg távhóvezeték kiépítését. A program jelenlegi szakasza 5 Mrd Ft-os beruházást jelent.
A Magyar Atomfórum közgyűlésén Dr. Kiss Csabát választották meg az egyesület új elnökének, mivel az eddigi elnök Lenkei István, aki a Paks II Zrt vezérigazgatója, nem jelöltette magát újra. Dr. Kiss Csaba jelenleg a Paks II Zrt vezérigazgatói tanácsadója, egyébként az MKET Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöki funkcióját is betölti.
Nemzetközi hírek
Megtörtént az első párhuzamos kapcsolás az első EPR reaktorblokkon, a kínai Taishan -1 atomerőmű első blokkján. Az 1750 MW-os reaktorblokk kereskedelmi üzemének kezdetét ez év végére tervezik. A második blokk egy évvel követi az elsőt.
Ugyanakkor az EDF bejelentette, hogy az első franciaországi EPR blokk, a Flamanville-3 üzembe helyezése további egy évet késik. Az eredetilag 3 Mrd € beruházással és 2012-es üzembe helyezéssel tervezett blokk a jelenlegi adatok szerint 2019 IV. negyedévére készül el, és 10,9 Mrd €-ba kerül.
Az Európai Unió luxemburgi Bírósága, az ECJ ítéletében elutasította Ausztria keresetét, amelyet az Európai Bizottság azon döntése ellen nyújtottak be, amelyben hozzájárultak az angliai Hinkley Point C reaktorblokkok létesítéséhez. A döntés valószínűleg precedens értékű lesz az Ausztria által a Paks II dontés ellen benyújtott perben is.
A belga kormány új erőművi kapacitásmechanizmust vezet be, amely az eddigi, “stratégiai tartalék” típusú mechanizmust váltja fel. A döntés indoka, hogy a 2025-ben leállítandó atomerőművek kapacitását pótolni kell Belgiumban. Az első kapacitástendert 2021-ben írják ki.
Az EON és az RWE aláírták az eszköcsere-szerződést amelyben néhány hónapja elvben megállapodtak.
Berlinben az Európai Bizottság képviselőnek bevonásával tárgyalások kezdődtek a GAZPROM és az ukrán NAFTOGAZ között egy új, 2019-től érvényes ukrajnai gáztarnzit szerződésről. A tárgyalásokat nehezíti, hogy az ukrán fél eközben egy 11,6 Mrd USD nagyságú kártérítési igényt nyújtott be az eddigi tranzitokért egy stockholmi választott bíróságon.
Brüsszelben Juncker EB elnök, továbbá a legyel, a lett a litván és az észt államfők egy poltikai dokumentumot írtak alá,amely azokat a teendőket tartalmazza, amelyekkel 2025-ra a balti államok leválhatnak az orosz villamos energia rendszerről és az európai rendszerhez csatlakozhatnak.
Az állami tulajdonú lengyel PGE vállalat a nyáron szerződést írt alá a francia EDF-fel utóbbi lengyelországi erőműveinek (összesen 3100 MW) megvásárlásáról. A lengyel versenyhatóság aggályosnak tartja a megállapodást a lengyel cég piaci túlsúlya miatt.
Emanuel Macron francia elnök a Sorbonne Egyetemen tartott programbeszédében – amelyben az EU reformjára vonatkozó elképzeléseit ismertette – közölte, hogy szerinte legalább 25-30 €/tonna széndioxid árat kellene elérni ahhoz, hogy a szükséges beruházások, többek között az új határkeresztező vezetékek megépüljenek. Szerinte, amennyiben a piac azt az árszintet nem tudja biztosítani, adókkal kellene azt elérni. A francia kormány egyébként 2022-ig 20 milliárd €-val kívánja az energiafordulatot támogatni. Az összegből 9 milliárdot energiahatékonysági beruházásokra, 7 milliárdot a megújulós enegiatermelésre, 4 milliárdot az elektromobilitásra kívánnak fordítani.
A finn FORTUM cég ajánlatott tett az UNIPER cég részvényeinek az EON által birtokolt 46,7%-os tulajdonrészére. Az UNIPER az EON-tól a múlt év elején leválasztott és többségében értékesített cég, amely fosszilis, nukeláris és vízerőműveket birtokol – köztük a Gönyűi Erőművet – 38.000 MW összes teljesítóképességgel, valamint az európai energiakereskedelem (földgáz és villainy) egyik jelentős szereplője és gáztározói is vannak. Az EON az ajánlatot viszautasította, ugyanakkor megegyeztek a finn céggel, hogy 2018 elején nyilvános ajánlattételi felhívást tesz közzé az EON, amelynek során nemcsak a birtokában lévő részvényekre lehet ajánlatot tenni.
A cseh EPH megvásárolta a hannoveri városi közművek 750 MW-os Mehrum szénerőművét.
Megkezdődtek a helyszíni kivitelezési munkák az első török atomerőmű, az Akkuyu építkezésén. A 4×1200 MW-os orosz technológiájú atomerőmű 51%-os tulajdonosa a Roszatom, a kisebbségi tuljandonrészeket török vállalatok birtokolják.
A finn Fennovoima cég közölte, hogy a finn hatóságok 2018 vége helyett várhatóan csak 2019-ben adják ki a Hanhikivi-1 VVER 1200 reakrorblokkja létesítési engedélyét, amelyet korábban 2018 végére ütemeztek. A hazai sajtóban téves hírek jelentek meg a bejelentés kapcsán.
Az európai piacokon szeptemberben folytatódott a villamos energia árának lassú növekedése, amit a szén, a földgáz és a széndioxid áremelkedése váltott ki. Az éves forward árak a német piacon 3 éves csúcsra, 36,8 €/MWh-ra nőttek.
Az Európai Parlament megszavazta a földgáz ellátásbiztonsági (SoS) direktíva módosítását. A tervezetet 2016 februárban tette közzé az EB, az Energia Únió programm jogszabályjavaslatainak első csomagjában. Az új direktíva értelmében a szomszédos országok földgázellátási válsághelyzet esetén kötelesek egymást kisegíteni a lakosság zavartalan ellátás érdekében. A jogszabály azt a kötelezettséget is tartalmazza, hogy a EU-n kívüli beszállítókkal kötött hosszútávú szerződéseket be kell mutatni az Európai Bizottságnak.